48681. lajstromszámú szabadalom • Égő folyékony tüzelőanyagokhoz

el van zárva, úgy a fenéklap elhagyható, ha azonban az égőt közvetlenül a kályha rostélyára helyezzük, a rostélynyilások el­zárására egy fenéklapot is alkalmazunk. Az égő elülső része az olajbevezetés egy­szerűsítése végett kiáll a kályhából, oldal­falaiban pedig az (i) lángképző (3) kivágá­sainak megfelelően (8) kivágások vannak a lángoknak a kályha belsejébe való vezeté­sére. Eme (7) kivágások fölött az égő födő­lapjára egy a kályhanyílás egész szélessé­gére kiterjedő (9) lemezt helyezünk, hogy az égőből kilépő lángot a másodrendű le­vegő előmelegítésére való tekintettel az égő oldalfalai felé tereljük. Vaskályhában az égőt környező (10) füstcsatornákat előnyös (11) agyag vagy samottbéléssel kitapasz­tani. Az égő működése a következő : A bárhol elhelyezhető olajtartánnyal kapcsolatos (17) csővezetékből (1) lángképzőbe csepegő olaj ennek lejtős (12) falán lecsurog s indítása­kor a (3) kivágásokon át a (4) serpenyőbe csepeg, ahol a (13) azbesztkanócon meg­gyújtható. A láng az (i) lángképzőt csak­hamar annyira fölhevíti, hogy a belécsepegő olaj mindjárt benne lángra lobban s a (3) nyílásokon kilépő lángnyelvek vízszintes irányban (8) oldalnyílások felé húzódnak. Ezen lángnyelvekhez minden elképzelhető irányból légáramok tódulnak. Az elsőrendű levegőt a (6) elosztólemez négy áramra bontja; (a) áram a lemez fölött, (b) áram a lemez alatt, a (c) és (d) áram pedig két ol­dalról a (6) lemeznek az égőből kiálló alsó része és az égő oldalfalai között előálló há­romszögalakú (18) réseken át vonul be. Bi­zonyos levegőmennyiség a (2) olajbevezető nyíláson is beszívódik. Mindezen légáramok különböző irányokban elülről vonulnak a lángokhoz, ahol az (5) légcsatornában jól fölmelegedett és (14) nyíláson át hátulról a lángra fúvó másodrendű levegővel szem­betalálkoznak. Ily módon a (3) kivágásokon kilépő lángnyelvek egy erős kavarodásban lévő légörvénybe jutnak úgy, hogy az égő gázok levegővel igazán bensőleg kevered­nek és koromtól mentes szép fehér fénnyel tökéletesen elégnek. Ámbár a füstgázok egészen rövid úton vonulnak át az égőn, a nagy örvénylés folytán el nem illanhatnak, míg minden ré­szecskéjük kellő mennyiségű levegővel ke­veredve el nem ég. Az (a, b, c) és (d) légáramokat, illetőleg ezeknek beömlési nyilasait a (6) lemeznek (16) csuklók körül való elfordításával vagy a serpenyőnek s vele együtt a (6) lemez­nek kiljebbhúzásával vagy beljebbtolásával szabályozhatjuk. Ha az olaj vigyázatlanság következtében túlzott mennyiségben ömlenék az égőbe, az (1) lángképzőben el nem éghető olaj­mennyiség a bőségesen méretezett serpe­nyőben helyet talál és ott a (19) választó­fal és a (4) serpenyő közötti (15) résen be­ömlő előmelegített levegő és az elülről jövő elsőrendű levegő hozzájárulásával elég. Az olaj tehát az (1) lángképzőn kívül legföljebb csak a (4) serpenyővel érintkez­het, ezen részek pedig üzemközben is ké­nyelmesen tisztíthatók. Más részek tisztítá­sának szüksége a jelen szerkezetnél csak a legritkább esetben merülhet föl. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Bármily rendszerű kályhába beszerelhető, elől nyitott doboz alakjában kiképezett égő folyékony tüzelőanyagokhoz, jelle­mezve egy az égő elülső részében középen elhelyezett s födelén (2) olajbevezető nyílással, oldalfalain pedig (3) lángkive­zető kivágásokkal ellátott vederalakú (1) lángképző által, a (1) lángképző alatt elrendezett s az ebből lecsepegő olaj összegyűjtésére és elégetésére való, ki­húzható (4) serpenyő által, továbbá a serpenyő alatt, mögött és fölött húzódó, az égő oldalfalait kívülről nyaldosó füst­gázoktól hevített s az (1) lángképzőből kilépő lángokba hátulról másodrendű előmelegített levegőt vezető (5) légcsa­csatorna által. 2. Az 1. alatt igényelt égő jellemezve egy az égő nyitott homlokoldalán az (1) lángképző és (4) serpenyő között ferdén elrendezett és az (1) lángképzőhöz vo-

Next

/
Thumbnails
Contents