48678. lajstromszámú szabadalom • Galvánozó készülék

t - 4 — az anóda beállítható vagy megújítható vagy pedig a bevonandó fölület csökkenthető és az áramsűrűség szabályozható legyen. Ekkor természetesen az illető anóda áramkörét a megfelelő csatlakozó sín megszakítja, anélkül, hogy ezáltal a többi anóda áramköre is megszakadna, vagy hogy a készülék üzeme hátráltatnék, ellenkezőleg a fentiekben leírt szerkezet az üzem szabályozására hathatós eszközt képez. Hogy a (KI) csatlakozó sinek és a (k) és (k2) sinek között tökéletes kontaktust biztosítsunk, a 8. és 9. ábrán föltüntetett szerkezetet alkalmazzuk. Ennél a szerkezetnél a (K) tartó rúd szabad vége (k5) fémes kontaktussal van fölszerelve, mely a tartó rúd alatt fekszik és evvel csavarkötés útján van kapcsolva, ez a kontaktusdarab végén (k6) bordával vagy késszerű kontaktussal van ellátva, mely ékszerűen fogódzik a (k2) vezetékrúddal összecsavarolt (k3) talppal fölszerelt (k7) kontaktus lemezek közé. A készülék következőkép működik: Mikor a katódabetét és az anódák teljesen bemerülnek az elektrolitba, a galvánozandó tárgyakat az (fl) vezető deszka segélyével lassankint a betétre vezetjük, mire az áramot bekapcsoljuk ós a hajtó tengelyt megindítjuk. Ezen tengely a rajt megerősített tárcsákkal az (fl) vezető deszka mellső végét egymásután fölemeli és ismét a tárcsákra leejti, mikor is a vonórúgó a deszka mellső végét meglehetős erővel lehúzza a tárcsákra és ezáltal a tárgyakat a vezető deszkáról a katódabetétre rázza le. Az excentertárcsák a rázókarokat ugyancsak előre nyomják mindaddig, míg a tárcsák (e) ütközői a rázókarok fölött nem haladtak, mire az (f) rúgók a rázókarokat a (C) kerettel és az ezáltal hordott betéttel együtt tetemes erővel visszafelé húzzák mindaddig, míg ezek a részek hirtelen meg nem állíttatnak, mikor is a betéten lévő tárgyak megrázatnak és a betéten annak mélyebben fekvő lerakó vége felé legördíttetnek. Hogy a tárgyak gördülő mozgását elősegítsük, a betét feneke lépcsőzetes és a fémes kontaktusok akár peckek vagy csíkok avagy lemezek legyenek is azok, úgy vannak elrendezve, hogy a kezelendő tárgyak mindenkor érintkezésben állanak egy vagy több kontaktussal. A fölvonó szerkezetet a hajtó tengely állandóan mozgásban tartja és midőn a galvánozott tárgyak az (I) elvezető deszkára esnek, eme deszka mozgása következtében hátrafelé a szállítószalag serlegeibe szállítja azokat. A katódabetét feneke vörös rézből vagy más alkalmas fémből álló egymást átlapoló lemezekből is alkotható, melyeknek felszíne részben szigetelő réteggel burkolható. Ha a katódák fölületén vastag rétegben rakódott le a galvánozó, a katódák eltávolíthatók és új lemezekkel pótolhatók és az egészen vagy részben bevont katódalemezek anódák gyanánt alkalmazhatók mindaddig, míg az összegyűlt anyag elhasználódott, E célból a lemezek mindegyik végükön lyukkal van ellátva, melyek a lemezek katóda gyanánt való alkalmazásánál a betét oldalsínei által lefödetnek a lemezek anódák gyanánt való használatánál a lyukak a (k4) tartó csapszögek fölvételére szolgálnak. Ily módon a galvánizáló anyag lehető teljes kihasználásáról van gondoskodva. A leírt elrendezésnél az anódák egymástól függetlenül emelhetők ki az elektrolitból, amennyiben az anódák egyenkint vagy együttesen forgathatók fölfelé, amikor is természetesen mindegyik csatlakozó sín a hozzátartozó anódákban az áramot megszakítja. Ez lehetővé teszi, hogy a bevonandó fölület nagyságát és az áram sűrűségét mindenkor tökélesesen szabályozzuk, ami a katóda szerkezetével kapcsolatban áram és anyagmegtakarítást idéz elő. SZABADALMI IGÉNYEK. * 1. Galvánozó készülék, azáltal jellemezve, hogy egyetlen vagy több katódája mozgathatóan ágyazott keretben elrendezett és fémlemezekből álló betétből áll, mely mellső és hátsó végén a kezelendő tárgyakat a betétre vezető és erről elvezető deszkákkal áll mechanikai kapcsolatban és hogy egy a keret és betét rázására szolgáló szerkezet, valamint több a keret