48676. lajstromszámú szabadalom • Acetyléngázfejlesztő berendezés

— 2 — bidtartályok egyikét és a másikhoz vezető csőtoldatot tüntettük föl. A (17) karbidtartályok szerkezete a következő : A karbidtartály belsejében a lyukasztásokkal biró (18) cső ván elrendezve, mely körül a karbiddarabokat elhelyezzük. A víz a (16) csőből a (18) csőbe lép és innen a karbidhoz áramlik. A (17) tartály fölső részén karima van kiképezve, melyre a (19) tömítőlap közbeiktatásával a (20) födőt helyezzük. A födő a csavarmenetes (21) toldattal van ellátva és a (22) csavaranya segélyével erősen leszorítható. Az odaszorítást a (17) tartály karimája alá nyúló (23) kengyel még növeli. A kengyel és a födő valamely ismert szerkezet, pl. a födő toldatára fölhúzott és ellentétes csavarmenetekkel biró két hüvely útján úgy vannak összekötve, hogy a (22) csavaranya elforgatásánál ellentétes irányban mozognak, tehát a tartály fölső karimája és a födő között lévő tömítőlapot erősen összeszorítják. A (17) lartály, illetve a tartályon belül lévő és a (16) csővel azonos átmérőjű cső a (16) csőhöz a csak sémásan jelzett és tetszőleges szerkezetű (24) csőkapcsolás útján köthető. A fejlődő gáz a (17^tartályból a (25) csövön a (16) csőnek kibővített (16') részén belül elrendezett (26) csőbe és keresztül a (27) csőbe áramlik és ezen csőből a nagyobb átmérőjű (28) csőbe lép, melynek alsó vége a (29) betétek által el van zárva. A gáz a (•28) csőből a (30) csövön és az ennek végén elrendezett, esetleg szűrőanyaggal töitött (31) kibővítésen keresztül a vízzel telt (6) hűtőbe és innen a (3) harang alá áramlik. A (6) hűtőben lévő víz a (32) csövön keresztül lebocsátható; a víz (33)-nál vagy a szabadba vagy tartályba vezethető. A gáz a (3) harang alól a (34) csövön keresztül a nagyobb átmérőjű (35) csőbe és az ezen belül elrendezett (36) csövön, valamint a (37) szűrőn keresztül az (5) mosóba és a (2) harang alá áramlik. Az (5) mosóból a víz a (38) csövön át a (33) esőhéghez vezethető, ha a mosóban lévő vizet le akarjuk bocsátani, illetve föl akarjuk frissíteni. Ha a (3) harang alá túlságos sok gáz jutott volna, a gáz a (4) harang fölső részén kiképezett (39) nyíláson át a (4) harang alá áramlik. Ha a (4) harang alatt annyi gáz gyűlt volna össze, hogy az a vizet a (40) cső nyílása alá szorítja, a gáz a szabaddá vált (40) biztosító csövön keresztül a szabadba áramlik. Mihelyt a vízszín a (4) harangban annyira sülyedt, hogy a (16) cső fölső nyílása szabaddá válik, a gázfejlődés, minthogy a karbidtartályokhoz víz nem áramlik, megszűnik és csak akkor indul meg újra, ha a gáznyomás annyira csökkent, hogy a (4) harang alá vissza^ tóduló víz a (16) cső nyílását elborítja. A fölhasználandó gáz a (2) harang alól a nagyobb átmérőjű (41) csövön át az ezen belül elrendezett (42) csőbe áramlik. A gáz a (43) fő elzáró csapon át a kizárólag vattával töltött (44) edénybe áramlik, ahol a gáz megszáríttatik és tisztíttatik. A (44) tartály ugyanoly zárral van ellátva, mint a karbidtartályok. Ha a (43) fő elzáró csapot zárjuk és a (45) csapot nyitjuk, a gáz a (46) csövön és a részben vízzel telt (47) edényen át a (44) tisztítóba áramlik. Ha az összes világító vagy egyéb használati csapok zárva vannak, a gáznak természetesen még a (43) vagy (45) csapok nyitása után sem szabad áramolni. Ha a (43) csap zárása és a (45) csap nyitása után a használati csapok zárt állapotában a (47) edényben mindazonáltal a buborékok mutatkoznak, ez annak a jele, hogy valamely világító stb. csap szelel, a csővezeték nincs jól tömítve, csőrepedés vagy más vezetékhiba forog fönn. A gáz a (44) szárítóból a (48) csövön keresztül a gázfejlesztőnél alkalmazott (49) ellenőrző lángzóhoz és az (50) feszmérőhöz vezettetik. A lángzó és feszmérő csapok által a gázvezetéktől elzárhatók. A használati gáz a rendesen a menyezeten keresztül vezetett (51) csövön át a használat helyére áramlik. A (40) biztosító csövön át esetleg fölfelé áramló gáz az (51) csövet körülvevő (52) csövön és az (53) vezetéken át A szabadba áramlik. Az (51) csövön át a lángzókhoz vezetett gáz amint hideg idő-