48561. lajstromszámú szabadalom • Szövetek és máseffélék beszegésére szolgáló berendezés

emeltyű van alkalmazva (9., 12. és 13. ábra), amely a közepén egy alkalmas (63) karhoz van forgathatóan erősítve. Ezen emeltyű baloldali végéhez a (64) kar van forgathatóan erősítve, amely rendesen az emeltyű (65) karjával érintkezik és ezen helyzetben egy könnyű (66) rúgó által tartatik. A (64) és (65) karok befelé eső részükben kissé széjjel állnak (11. és 12. ábra) úgy, hogy az (54) súly (57) pontja a leesésnél közéjük jut és a (64) forgatható kart a 12. ábrában teljes vonallal jelzett helyzetéből, az ugyanezen ábrában szagga­tott vonalakkal jelzett helyzetébe löki. A súly esése által kifejtett erő természetesen nem elégséges ahhoz, hogy a kapcsolást megbontsa és ezért előnyös a ,gép valamely mozgó részének fölhasználása arra a célra, hogy ezen művelet végrehajtására elegendő erő fejtessék ki. E végtől a gép (68) tű­tartóján a (67) ütköző van alkalmazva, amely a (62) emeltyű (64) forgatható kar­ját annak nem működő helyzetében rende­den nem érinti. Ha azonban a (64) kar az (54) súly által kifelé szoríttatik, a kar olyan helyzetbe jut, amelyben a tűtartó fölfelé való mozgásánál annak (67) ütközőjébe ütközik. Ezáltal a (62) emeltyű a csapja körül elfordul, az emeltyű végét lefelé nyomja, minek folytán £gy közbeiktatott (69) emeltyűt (9. ábra) liengésbe hoz, amellyel a (70) rúd révén van összekötve. A (69) emeltyű a (71) lánc útján a (72) emeltyűvel van összekötve (10. ábra), amely a gép alatt van elhelyezve és az ékalakú (73) darabbal van összekötve. Az ékalakú (73) darab a két (36), (48) •csúszó rúd végei között van elhelyezve, amelyek ellentétes végeiken a (35), illetve {47) csapokkal vannak ellátva. Az utóbbiak a (27), illetve (37) kikapcsoló emeltyűkkel érintkeznek azoknak kapcsoló helyzetében. A (73) ékalakú darab emelke­dése folytán mindkét (36, 48) csúszórúd oldalt tolatik, miáltal a (27) és (37) emeltyűk • fölszabadulnak, amelyek a rugóik feszültsége folytán a 9. ábrában teljes vonalakkal föl­tüntetett helyzetükbe jutnak és a kapcso­lást megszüntetik. Amint a 14. ábrából lát­ható, az (58) emeltyű (59) alsó vége előnyö­sen kampószerűen van kiképezve, mely kampó súrlódással érinti az (54) súly fölső: végét, és amely az ezen ábrában (lOO)-zal jelölt fonál alá nyúlik. Ezáltal, ha a súly a fo­nál kimaradása után lefelé mozog, az emeltyű (59) vége által az (56) kampóból biztosan ki­szabadíttatik. Az előző leirás a gép (20) fejére vonat­kozik. A (21) fejet egy teljesen hasonló berendezéssel lehet ellátni, de egyszerűség és takarékosság szempontjából előnyösebb a (21) fejnél csakis azon alkatrészeket al­kalmazni, amelyek szükségesek és egyéb­ként a (20) fejnél alkalmazott berendezést fölhasználni. A (21) fej a (74) súllyal van ellátva (9. és 14. ábra), amely ugyanazon módon működik, mint az (54) súly, továbbá a (75) emeltyűvel,, amelynek alsó vége a súly által leírt útban rendesen megközelí­tőleg függélyes helyzetben áll. A súly le­felé való mozgása folytán a (75) emeltyű a függélyes helyzeten túl kileng úgy, hogy a nehezebb fölső vége baloldalt esik, mi­által aránylag nagyobb mozgást ír le. Ezen mozgás a (76) összekötő rúd által, a (77) rövid kilengő karral, közöltetik, amely úgy van kiképezve, hogy a rúd ellenkező végét megtartsa. A 14. ábrából látható, hogy a (76) rúd az oldalt kinyúló (78) alkatrésszel bír, amely a (lOO)-fonál fölvételére kampó­san van kiképezve. Ezen szerkezettel azt érjük el, hogy ha a (21) fej (74) súlya le­esik, a (75) emeltyű elfordul, miáltal a (76) rúd elmozdul, mikor is a (78) nyúlvány a 100) fonalat az (54) súly kampójából ki­húzza és a súly leesését ép úgy lehetővé teszi, mintha a (20) fej vonala elszakadt volna. A 9—14. ábrákban föltüntetett berende­zésnél a (101) szövet a (102) hengerre van csavarva, ahonnan a (103, 103) lejtős veze­tékekea át a (104) ferde alátétlemezen végig a szokásos szegélyhajtóhoz, innen pedig a beszegő gépezethez jut. A beszegés után a szövet a (105) . hengerre hengereltetik, amelynek végei a (106) vezetékben vannak elhelyezve. A (105) henger forgatására ti (107) szíjdob alkalmaztatik, amely forgását

Next

/
Thumbnails
Contents