48494. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék selyemmatringoknak matringokba v. csévékre való átmotollálására

— 2 -mint a szálvég megkeresésének ezen megkönnyítése kétségtelenül nagy megtakarítást eredményez úgy munkaerő, mintanyagvesztesség tekintetében. A találmány szerinti eljárás előnyösen alkalmazható festett vetülék- és láncfonalak motolálásánál is, mivel nagy sebességet alkalmazhatunk, dacára a fonal gyöngülésének, amely annak festése folytán következik be. Az ismertetett eljárás foganatosítására szolgáló készülék egy foganatosítási alakja a mellékelt rajzon van föltüntetve. Az 1. ábra a készülék oldalnézete, a 2. ábra annak elölnézete, a 3. ábra elől-, illetve oldalnézetben olyan motolát ábrázol, melyre a selyemfonalat, akkor gömbölyítjük föl, ha matringot akarunk készíteni, a 4. ábra az átmotolálandó matring hordására szolgáló dob fölülnézete, az 5. ábra a fék egy részletét ábrázolja, a selejtes részek és szálegyenlőtlenségek eltávolítására, míg végül a 6. ábra azon módot szemlélteti, melynek segélyével csévéket alakíthatunk, ha a gépben a fonalat kis csövecskére gömbölyítjük. Mint az 1. és 2. ábrából látható, a gép az (1) állványból és az ebbe szerelt (2) közlőműből áll, mely az ékelt (3) szíjtárcsa forgását a (4) tengely révén az (5) csévékre, vagy (6) motolák és a (7) tengely révén a ferde (8) tárcsára viszi át, amely (28) rúd közvetítésével (a rajzon föl nem tüntetett) fonalvezetőket mozgatja, melyek a fonalakat a csévékhez terelik. A (6) motolák forgatása azáltal történik, hogy azoknak külső pereme a (4) tengelylyel érintkezik, míg az (5) cséve a fölgombolyított selyemnek az említett (4) tengelylyel való közvetlen érintkezése folytán forog. Azon nyomás, mely a motoláknak vagy a csévéknek a (4) tengellyel való állandó érintkezéséhez szükséges, tetszőleges módon, pl, azáltal érhető el, hogy a motolákat vagy csévéket a (10) tekercsrúgó behatása alatt álló (9) ágyazatokba helyezzük oly módon, hogy az külön-külön távolíthatók el a tengelytől. A motolára lefejtett matringot a (11) dobra helyezzük, amely függélyes tengelyével a gép (ll1

) dobogóján áll. A fonalat, mint föntebb említettük, a matringokról nem göngyölítjük le, hanem leemeljük és ezután oly féken vezetjük át, mely azt a selejtes részektől és egyenlőtlenségektől megszabadítja. Ez a fék, mely a gépnek (12) karjára van szerelve (1. ábra), a helytálló (13) hengerből áll, melynek köpenyfölülete nemezzel van burkolva. A (13) henger (14) fogazott rúddal van fölszerelve. A (14) rúd megfelelő helyéhez (15) és (16) rúd csatlakozik csuklósan, mely utóbbiak szintén csuklók közvetítésével, a (15) és (16) támasztórudakkal vannak kapcsolva, amelyeknek szabad vége a (14) rúd fogaiba kapcsolódik. A (15) és (16) rudak a fonal számára egy-egy (17), illetve (17') vezető csappal vannak fölszerelve úgy, hogy a (11) dobról leemelt fonal a (15) rúd (17) vezetőcsapjára fekszik és a (13) henger körül vezetve, amint az az 5. ábrában látható, a (16) rúd (17') vezetőcsapra támaszkodva halad tovább. Ezen elrendezés lehetővé teszi, hogy a szálnak a (13) hengeren való súrlódását, a selyem finomsága, rugalmassága és szívóssága szerint, igen könnyen és gyorsan szabályozhassuk azáltal, hogy az érintkezés hosszát változtatjuk. A fonál és dob közötti súrlódás növelése végett csupán a (17, 17') vezetőcsapokat hordó (15) és (16) rudaknak (15') és (16') támasztékjait kell a (14) rúdnak magasabban fekvő fogaiba beállítani, mivel ennek következtében a fonálnak a henger egész kerületén kell körül futnia, sőt esetleg nagyobb utat is kell megtennie (5. ábra), míg ellenben, ha a (15' 16') támasztékokat a (14) rúd mélyebben fekvő fogaiba kapcsoljuk, a fonálnak a (13) dobbal való érintkezési vonala rövidebb lesz. mint a dob kerülete. Ezután a fonál fémből való (18) csíptető simítón halad át és végül azt a (4) tengely révén forgatott (6) motolára, vagy pedig (5) csévére gömbölyítjük föl (1. és 2. ábra). A (6) motola a merőlegesen álló(20)csa-