48479. lajstromszámú szabadalom • Gép papíredények előállítására

anyamintát rúgói fölfelé szorítják, a továbbítószalag az edényt egy újabb darabbal továbbítja, helyére egy másik edényt hoz és az egész folyamat ismétlődik. Az 5. ábra szerinti plunger összehúzódható szerkezettel bír azon célból, hogy az edényt a zárórész beillesztése után könynyen elereszthesse. A 8—9. ábrák egy szilárd (75) plungert tüntetnek föl, mely (76) furatokkal van azon célból ellátva, hogy a levegő akadálytalanul áthatolhasson és a plunger mögött a csészealakú tárcsához juthasson, ha a plunger lehúzatott. A szilárd plungernek ismert előnyei vannak a tágítható plungerrel szemben, azonban oly tömören zárja el a kivágott iés frissen alakított zárórészt, hogy vákuumot igyekszik létesíteni, amiért is a levegőt a jelzett furatok segélyével hozzá kell vezetni, mivel különben a zárórész a plungerrel együtt lehúzatnék. Egy vagy több (76) furat alkalmazása által ezen nehézségeket elkerüljük. ; Bizonyos körülmények között és egyes ! papírfajtáknál az át nem fúrt, szilárd plunger előnyösebb, mint a másik kettő, t. i. az átfúrt és a tágulékony. A 10—17. ábrák egy ilyen szilárd, át nem fúrt (77) plunger részleteit tüntetik föl. A lengő (50) anyaminta alsó oldalán (79) csúszórudak vannak elrendezve, amelyek, 1 ha az (50) anyaminta legfölsőbb helyzetébe 1 jutott, csaknem a lefelé haladió plunger pályájába nyúlnak, míg másik végük kifelé a kölyün túl ér. Ezen, kifelé irányuló végek «T»-alakú hasítékofck'al vannak ellátva, í amelyekbe lefelé (és kifelé lejtő® rögzített i (80) vezetőrudak kapcsolódnak; ezek kifelé csúsztatják a (79) rudakat, ha azok a k:ölyüvel együtt lefelé haladnak és az edényt elkészítik, mielőtt a kölyü még azt elérte volna. Mihelyt a plunger az elzárórészt az edénybe illeszti, a lengő (50) anyaminta (52) rúgóinak hatása alatt hirtelen fölfelé fog mozogni és ráerősített (79) rudak vezetékük útján ,az edény fölső vége fölött befelé löketnek, ami által az edény megemelését megakadályozzák. Az egyes részek akként vannak elrendezve, hogy a (79) rudak a köralakú (53) nyílást mindenkor szabadon hagyják, mielőtt az az edényt elérte volna. A (80) vezeték (81) résszel van ellátva azon célból, hogy ez a (79) rudat «T»-alakú hasítéka megfelelő részébe illeszkedjék. Az 5., 8. és 12. ábrák szerint a födeleknek ellentétes irányban beillesztett karimáik vannak; ez az edény mindegyik végén egy sülyesztett űrt létesít, mely azonban néha nem kívánatos. Ha ilyen elzárástakarunk alkalmazni, akkor a (26) plungert nem használhatjuk. A 18—20. ábrák a készüléknek! olyan további foganatosítási alakját tüntetik föl, amely az edénynek a bélyegző alatti nyílását a lengő (50) gyűrű elrendezése nélkül képezi ki. Ezen ábrák szerint a szilárd (83) anyaminta van elrendezve és félköralakú kampókkal ellátott elforgatható (84) karok önműködően mozgattatnak a 18. ábra szerinti helyzetbe, még pedig azon célból, hogy a (6) edényt megfogják és ennek nyílását helyes körré képezzék ki. Ezen karokat oly vájatos (85) rudak mozgatják fölfelé, amelyek a (74) plungernek ide-oda mozgó (86) részével vannak összekötve, mimellett a (87) hézagok üres járatot engednek, ha a plunger az edénybe mélyed. Ha a plunger fölemelkedik, a (84) karok: a rajzon pontozottan jelzett helyzetben feszíttetnek meg. A (88) rugók arra szolgálnak, hogy a (84) karokat az edényből eltávolítók, mielőtt a plunger műkö.dni kezd és hatása ily módon kevésbbé lesz hirtelen. Ha a (84) karok pontozott helyzetükbe jutottak, az edény szabadon haladhat át azon célból, hogy a (3) továbbítószalag által a kölyük alá hozassék. A 21. és 26. ábrák oly berendezéseket tüntetnek föl, amelyek az edényhüvelyeknek egy gyűjtőedényről önműködően való levételére szolgálnak, továbbá olyanokat, amelyek az A. ábra szerinti berendezéshez hasonlóan az edényeket egy vagy több kölyühöz vezetik. Egy megfelelő (90) fölfogóedény vagy gyűjtőcsatorna van elrén-' dezve, amelybe az edényhüveYek beleillenek (21. és 23. ábrákban a pontozott vo-