48445. lajstromszámú szabadalom • Golyós-csukló gázvezetékek számára

Megjelent 1910. évi március lio 559-én. MAGY. ggfe. KIR. SZABADALMI lgg§^ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 48445. szám. IJ/d. OSZTÁLY. Golyóscsukló gázvezetékek számára. FURCH ALFRÉD FÉMÁRÚGYÁROS BERLINBEN. A bejelentés napja 1909 junius bó 22-ike. Elsőbbsége 1908 július hó 2-ika. Az eddig használt gázgolyóscsuklók egy csészéből egy ebbe behelyezett golyós vagy fél­golyós kibocsátásból és egy, a csészére föl­helyezendő fejdarabból állnak. Mindezek a részek, különösen a csésze sokkal nagyobb átmétőjű, mint azok a normális gázcsövek, amelyekhez a golyóscsukló alkalmazandó. Ezt az magyarázza meg, hogy az egy da­rabból álló kibocsátótoldat a golyóscsukló csészéjén átvezetendő, tehát a csészének oly nyílással kell bírnia, mely legalább oly nagy mint a hozzátartozó normálgázcső külső átmérője. A csészének ezenkívül még a ki­bocsátótoldat golyója vagy félgolyója ré­szére is kellő fölfekvési fölületet és játék­teret kell képeznie. Ennek következtében a csésze az ismert dudorodásszerű alakot veszi föl, mely a gázcsőnél jelentékenyen nagyobb átmérővel bír. Természetes, hogy ehez igazodik a gázgolyósesukló többi ré­szeinek nagysága is. A csészének és a go­lyónak, valamint a csukló többi részeinek ezen nagyságából és alakjából hátrányok sora adódik, melyek különösen könnyű vi­lágítási testeknek függő gázizzófénylám­páknál való alkalmazása esetén érezhetők erősen. Ezek a világítási testek, úgy mint pl. az ingák, igen könnyűek, miért is ha egyszer mozgásba hozattak, akkor a jelenleg szoká­sos golyóscsuklók mellett nem képesek ön­súlyuknál fogva a függélyes helyzetbe vissza­lengeni. Ez azonban rendkívül fontos, mert különben az izzóharisnya könnyen megron­gálódik, vagy az üveghenger megreped. Te­kintettel a szokásos nagy méretekre, spirál­rugók alkalmazásánál ezek eltolódásaival, míg telt golyók használatánál a tömítőanyag kiterjeszkedés változásaival kellett számolni. Mindezek a hátrányok a legegyszerűbb módon megszüntethetők, ha a gázgolyós­csükió lényegesen, körülbelül a közönséges gázcső átmérőjére csökkenthető. Ezt a talál­mány értelmében azáltal érjük el, hogy a golyóval ellátott kibocsátótoldat két egy­mással összecsavarható vagy másképen szi­lárdan összekötött konaxiális részből áll, melyek egyike a csővezetékkel vagy a vi­lágítási testtel való kapcsolásra szolgál, míg a golyóval ellátott másik rész annyira ki­sebbíthető, hogy a golyó átmérője a golyós­csukló részére figyelembe jövő normálgáz­cső külső átmérőjénél nem nagyobb és hogy továbbá ennek megfelelően a csészealakú rész átmérője annyira csökkenthető, hogy külön fejdarab közbekapcsolása nélkül köz­vetlenül a gázcsőhöz vagy a világítási test­hez kapcsolható.

Next

/
Thumbnails
Contents