48437. lajstromszámú szabadalom • Testegyenesítő

Megjelent ÍDIO. évi március hó 29-én. MAGY. A KIR. SZABADALMI wSií HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 48487. szám. Vll/e. OSZTÁLY. Testegyenesítő. GERL1TZ GOTTLIEB GYÓGYINTÉZETTULAJDONOS GRAZBAN. A bejelentés napja 1909 augusztus hó 12-ike. Elsőbbsége 1907 november hó 25-ike. Jelen találmány testegyenítésére vonatkozik, mely mindennemű gerincgörbülés, úgy az oldalelgörbülés, mint oly előre hajló elgörbülós is kiküszöbölhető, mely egyidejű behorpadó derék mellett előrehajló hátat és előrenyújtott fejet okoz. Ez a testegyenesítő, mely a hátállványzat egy tartóján magasabbra vagy mélyebbre állítható acélívekkel és ezeken eltólhatóan megesősített hátpelotákkal bír, oly módon van berendezve, hogy a peloták meghatározott helyeken fogvatarthatók és szabályozható nyomással az illető testrészhez szoríthatók, miáltal a föntemlített célt érjük el. A testegyenesítő a csatolt rajz 1. ábráján elölnézetben a 2. ábrán oldalnézetben és a 3. ábrán hátulnézetben van föltüntetve. A testegyenesítő az (a) medenceövből áll, mely a (b) ívdarabokkal egy egészet képez; az ívdarabok és az öv között kivágások vannak szabadon hagyva, melyeken a csipőcsontok átléphetnek. Az (a) öv hátoldalán a hátállványzat alsó (c) tartórésze van lehetően megerősítve, mely tartórész a magassági irányban való beállítás céljára, megerősítőcsavarok részére (d) lyukakkal van ellátva. A két ívdarabot összekötő hátsó övrésznek fölső széle fölött az (f) ágyazás fekszik, mely a forgatható fölső (g) tartórész alsó végére van erősítve; a (g) tartórész forgástengelyét a (c) tartórész fölső vége képezi. A kétrészű (c), (g) tartó a vízszintes (h) hónaljtartóval együttesen a háttartót képezi, mely hónaljtartó szintén két, egymáshoz közelebb, vagy egymástól távolabb állítható félből áll. A (g) tartórészen a két (i) és (j) acélív van különböző magasságokban megerősítve. Az acélivek ismert módon, csuklók körül a vízszintes síkban forgathatók és a (g) tartórészen magasabbra vagy mélyebbre állíthatók, mely célra a (g) tartórész lyuksorokkal van ellátva. Ezek az (i,j) acélivek egy-egy (k), illetve (1) hátpelotát tartják és egyikük a szokásos (m) melltámasszal van ellátva. A találmany értelmében a hátpeloták pontosan a kívánt testrészhez szoríttatnak és pedig meghatározott nyomással, mimellett állandóan pontosan a kívánt helyhez fekszenek. Ezt azáltal értjük el, hogy, mint ez a fölső hátpelotánál föl van tüntetve, a hátállványzat fölső (g) oszloprészétől az (i) acélív fölött és alatt két n-o szíj indul ki, mely szíjak lyukakkal bírnak és a pelota egy-egy (p) gombjára erősíttetnek. A szabad