48404. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állandó és semleges emulzióknak olajokból, zsiradékokból és hasonlókból való előállítására

nak vegyületeit bázikus radikáliákkal, mint ' pld. hinársavas ammonnál, C1 8 , H1 6 , 0lt (N H4 ) 4, mely a Laminaria Digitata hínár­ból származik, kilenc részt vízben fölázta­tunk és azután alkalmas aldehid, pl. for­maldehid 1—2%-át hozzáadjuk. Az így előkészített emulgáló szerhez és pedig elő­nyösen rövid idő múlva elkészítése után folytonos keverés közben hozzáadjuk az emulgálandó anyagot, olajat vagy zsiradé­kot, szénhidrogént vagy más anyagot, mikor is az emulgálandó anyag természetétől függő alkalmas hőmérsékletet tartunk fönn. I. példa. Könnyebb olaj emulgálásához veszünk 50 rész kerozént és 50 « előkészített emulgáló anyagot. j II. példa. Nehezebb hengerolajhoz kö­vetkező arány betartása ad kielégítő ered­ményt : 33x /8 rész hengerolaj és 662 /s « előkészített emulgáló anyag. III. példa. Oly anyagnál, mely a szi- j lárd halmazállapothoz közeledik, mint pl. í a közönséges paraffinnál, a következő arány alkalmas: 20 rész paraffin, melynek olvadási pontja i körülbelül 42° és 80 « előkészített emulgáló szer. Ha alkoholt vízzel keverünk, akkor meg­határozott mennyiségi viszonynál a meleg­fejlődés és a térfogatcsökkenés maximális. Ugy találtuk, hogy a jelen találmány sze­rint előállított emulziók ugyanezen törvény­nek felelnek meg és hogy az állandóság legmagasabb foka a legnagyobb össze­húzódásnak és melegfejlődésnek felel meg. Az ezen eljárás szerint előállított emul­ziók homogének, teljesen állandók és töké­letesen semlegesek; ezen eljárással az emulgálható anyagnak sokkal nagyobb mennyiségét lehet az emulzióba bevinni, mintha az emulgálóképességet más eljárás szolgáltatná; ezenkívül a találmány szerint előállított emulzió gyakorlatilag véve káros sóktól mentes. Az emulzió tetemes mérv­ben hígítható anélkül, hogy szétválás ál­lana be; úgy találtuk ugyanis, hogy az emulzió egy részét 50—100 rész vízzel lehet hígítani. Ha látszólag kiválások mu­tatkoznak is, ezek még mindig emulziók, me­lyek a rázásnál könnyen ismét összekever­hetek. Az így kapott termékek számos alkalma­zást nyerhetnek, pl. irező- és kikészítő­szerül fonóanyagokhoz, fonó- vagy gyapjú­olaj gyanánt, fúráshoz való olaj gyanánt, folyékony bőrzsiradék gyanánt, továbbá gyógyászati célokra, rovarírtószerül és gép­kenőszer gyanánt. Az utóbb említett alkal­mazási módnál az eljárás ama tény követ­keztében, hogy egészen 75% és még ennél több víz is kebelezhető be az olajba, azt az előnyt is nyújtja, hogy a gyuladási pont tetszőlegesen fokozható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás állandó és semleges emulziók­nak olajokból, zsiradékokból és hasonló anyagokból való előállítására, azáltal jellemezve, hogy ezen anyagok a kí­vánt mennyiségű vízben föláztatott al­kalmas növényi nyálkával kevertetnek, melyhez alkalmas aldehid kivánt meny­nyisége adagoltatott. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganato­sítási módja, azáltal jellemezve, hogy hinárfélékből, főként Laminaria Digitata­ból való nyálka alkalmaztatik. 3. Az 1. igényben védett eljárás foganato­sítási módja, azáltal jellemezve, hogy növényi nyálkából, vízből és formalde­hidből előzőleg elkészített emulgáló-szer alkalmaztatik. 4. A 3. igényben védett eljárás foganato­sítási módja, azáltal jellemezve, hogy a formaldehid mennyisége 29 /0 -5. A 3. és 4. igényben védett eljárás sze­rint készült emulgáló keverék válto­zata, mely egy rész növényi nyálkából, kilenc rész vízből és 1—2% formal­dehidből áll. 6. A 3. igényben védett eljárás szerint előállított emulgáló keverék változata, azáltal jellemezve, hogy a növényi

Next

/
Thumbnails
Contents