48388. lajstromszámú szabadalom • Árbócos gázlámpa

szelencéje a (3) gázcsövön lefelé csúszik. Mint a föntiekből kitűnik a lámpa és gáz­vezeték között a tömített összeköttetés soha­sem szakad meg, a tömlő és drótkötél ve­zetése folytán pedig a lámpa üzeme föltét­lenül biztos, mimellett úgy a tömlő, mint a drótkötél megsérülése ellen teljesen védve van, minthogy azok az árboc belsejében van­nak elhelyezve. A lámpa továbbá esztetikai azempontból is kifogástalan, mert semmi­féle az árbocról lelógó alkatrésze nincs. Hogy a (4) tömlő és a (3) gázvezeték közötti tömített összeköttetésfolytán a(4)tömlő mozgásánál föllépő súrlódást csökkentsük* az itt alkalmazott tömítőszelencét kenő­szelence gyanánt képezzük ki, amint az a 2. ábrában van föltüntetve. A (4) tömlő szabad végét ismeretes mó­don a (11) tömítőszelencével csavaroljuk össze, míg a (11) tömítőszelence alsó részére a (12) hüvelyt csavaroljuk. A (12) hüvely alsó részébe a (13) tömitőszelence van csa­varolva. A (12) hüvely és a (3) cső közötti teret konzisztens kenőanyaggal töltjük meg. Ily módon tehát a (4) tömlő és a (3) ve­zeték tökéletesen tömítettössseköttetése mel­lett a (4) tömlő minden nehézség nélkül mozgatható. Hogy a (7) szelencéhez köny­nyebben hozzáférhessünk az (1) árbocban elzárható nyílásokat képezhetünk ki. A lámpacsap önműködő nyitására és zá­rására szolgáló berendezés a (15) reflektor fölött van elrendezve. A (15) reflektor födőlapjára a fönt elő­nyösen pormentesen elzárható (16) cső van megerősítve, amelyben a (17) ütköző fejjel ellátott (18) cső mozgathatóan van elren­dezve. A (18) cső belsejében a (19) vezető­orsóval koncentrikus (20) tekercsrugó fek­szik, mely a (16) cső fenék lapjára támasz­kodik. Hogy a rajz áttekinthetőbb legyen a (20) rugónak csak fölső része van megraj­zolva. A (18) cső vezetésére a (21) peckek szolgálnak, melyek a (16) cső (22) hasíté­kaiban fekszenek. A (16) cső alsó része (23) kivágással van ellátva és ezen kivágás mö­gött a (18) csőnek (24) fogazással ellátott része fekszik. Előnyös ezen fogazást akképen készíteni, hogy a (18) cső köpenyét megfelelő hossz­ban lyukasztjuk, mikor is két-két lyuk kö­zötti csőfal egy-egy fogat alkot. A (24) fo­gazásba a (25) fogasszegmens kapaszkooik, amely a (26) csaporsóra van ékeive. A (26) orsó a lámpa gázcsapjával szilárd összeköt­tetésben áll. A (27) csőtoldat a lámpa lángzó­játioz vezet. A szűk (28) cső, mely a gáz­csap fölötti részből ágazik el, az állandó gyűjtőláng föntartására szolgáló gáz veze­tésére szolgál. Az ismertetett berendezés működési módja a következő : A 3. ábrában föltüntetett helyzetben a gázcsap zárva van. A gázcsap nyitása cél­jából a (8) dobot pl. félfordulattal elforgat­juk, minek folytán az (5) lámpa fölfelé mo­zog és magával viszi természetesen a (16) és (18) csövet is, melynek (17) ütközője a (29) árbocvég (30) ütközőjébe ütközik. A lámpa említett fölhúzásánál tehát a (18) cső a (20) rúgó hatása ellenében a (16) csőben lefelé mozog eközben (24) fogazása révén elforgatja a (25) fogasszegmenst; ily. mó­don a gázcsapot önműködőlég nyitja és az állandó gyűjtőláng a lámpát meggyújtja. Ha a lámpát el akarjuk oltani, akkor a (8) dobot félfordulattal vissza forgatjuk: A lámpa ennek folytán lefelé mozog, a (17) ütköző eltávozik a (30) ütközőtől úgy, hogy a (20) rúgó a (18) csövet lassankint fölfelé mozgathatja. A fölfelé mozgó (18) cső már most (24) fogazása révén ismét visszaforgatja a (25) fogasszegmenst eredeti helyzetébe, minek folytán ez a csapot elzárja és a gáz­beömlés megszűnvén, a lámpa elalszik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Árbocos gázlámpa, jellemezve az árboc belsejében elrendezett, a gázvezetőcsö­vet körülvevő hajlékony cső vagy tömlő által, melynek egyik vége a lámpa lángzójával, másik vége tömszelencével van összekötve úgy, hogy a tömlő vagy hajlékony cső a lámpa leeresztésénél vagy fölhúzáaánál tömszelencéjével a gázvezetőcsövön csúszik anélkül, hogy a lámpa és a gázvezetőcső között az össze­köttetés megszakadna.

Next

/
Thumbnails
Contents