48388. lajstromszámú szabadalom • Árbócos gázlámpa

szelencéje a (3) gázcsövön lefelé csúszik. Mint a föntiekből kitűnik a lámpa és gázvezeték között a tömített összeköttetés sohasem szakad meg, a tömlő és drótkötél vezetése folytán pedig a lámpa üzeme föltétlenül biztos, mimellett úgy a tömlő, mint a drótkötél megsérülése ellen teljesen védve van, minthogy azok az árboc belsejében vannak elhelyezve. A lámpa továbbá esztetikai azempontból is kifogástalan, mert semmiféle az árbocról lelógó alkatrésze nincs. Hogy a (4) tömlő és a (3) gázvezeték közötti tömített összeköttetésfolytán a(4)tömlő mozgásánál föllépő súrlódást csökkentsük* az itt alkalmazott tömítőszelencét kenőszelence gyanánt képezzük ki, amint az a 2. ábrában van föltüntetve. A (4) tömlő szabad végét ismeretes módon a (11) tömítőszelencével csavaroljuk össze, míg a (11) tömítőszelence alsó részére a (12) hüvelyt csavaroljuk. A (12) hüvely alsó részébe a (13) tömitőszelence van csavarolva. A (12) hüvely és a (3) cső közötti teret konzisztens kenőanyaggal töltjük meg. Ily módon tehát a (4) tömlő és a (3) vezeték tökéletesen tömítettössseköttetése mellett a (4) tömlő minden nehézség nélkül mozgatható. Hogy a (7) szelencéhez könynyebben hozzáférhessünk az (1) árbocban elzárható nyílásokat képezhetünk ki. A lámpacsap önműködő nyitására és zárására szolgáló berendezés a (15) reflektor fölött van elrendezve. A (15) reflektor födőlapjára a fönt előnyösen pormentesen elzárható (16) cső van megerősítve, amelyben a (17) ütköző fejjel ellátott (18) cső mozgathatóan van elrendezve. A (18) cső belsejében a (19) vezetőorsóval koncentrikus (20) tekercsrugó fekszik, mely a (16) cső fenék lapjára támaszkodik. Hogy a rajz áttekinthetőbb legyen a (20) rugónak csak fölső része van megrajzolva. A (18) cső vezetésére a (21) peckek szolgálnak, melyek a (16) cső (22) hasítékaiban fekszenek. A (16) cső alsó része (23) kivágással van ellátva és ezen kivágás mögött a (18) csőnek (24) fogazással ellátott része fekszik. Előnyös ezen fogazást akképen készíteni, hogy a (18) cső köpenyét megfelelő hosszban lyukasztjuk, mikor is két-két lyuk közötti csőfal egy-egy fogat alkot. A (24) fogazásba a (25) fogasszegmens kapaszkooik, amely a (26) csaporsóra van ékeive. A (26) orsó a lámpa gázcsapjával szilárd összeköttetésben áll. A (27) csőtoldat a lámpa lángzójátioz vezet. A szűk (28) cső, mely a gázcsap fölötti részből ágazik el, az állandó gyűjtőláng föntartására szolgáló gáz vezetésére szolgál. Az ismertetett berendezés működési módja a következő : A 3. ábrában föltüntetett helyzetben a gázcsap zárva van. A gázcsap nyitása céljából a (8) dobot pl. félfordulattal elforgatjuk, minek folytán az (5) lámpa fölfelé mozog és magával viszi természetesen a (16) és (18) csövet is, melynek (17) ütközője a (29) árbocvég (30) ütközőjébe ütközik. A lámpa említett fölhúzásánál tehát a (18) cső a (20) rúgó hatása ellenében a (16) csőben lefelé mozog eközben (24) fogazása révén elforgatja a (25) fogasszegmenst; ily. módon a gázcsapot önműködőlég nyitja és az állandó gyűjtőláng a lámpát meggyújtja. Ha a lámpát el akarjuk oltani, akkor a (8) dobot félfordulattal vissza forgatjuk: A lámpa ennek folytán lefelé mozog, a (17) ütköző eltávozik a (30) ütközőtől úgy, hogy a (20) rúgó a (18) csövet lassankint fölfelé mozgathatja. A fölfelé mozgó (18) cső már most (24) fogazása révén ismét visszaforgatja a (25) fogasszegmenst eredeti helyzetébe, minek folytán ez a csapot elzárja és a gázbeömlés megszűnvén, a lámpa elalszik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Árbocos gázlámpa, jellemezve az árboc belsejében elrendezett, a gázvezetőcsövet körülvevő hajlékony cső vagy tömlő által, melynek egyik vége a lámpa lángzójával, másik vége tömszelencével van összekötve úgy, hogy a tömlő vagy hajlékony cső a lámpa leeresztésénél vagy fölhúzáaánál tömszelencéjével a gázvezetőcsövön csúszik anélkül, hogy a lámpa és a gázvezetőcső között az összeköttetés megszakadna.