48330. lajstromszámú szabadalom • Gépkalapács
(12) oszlop (11) csapágyaiban a (10) csapokon fordulhat el a (9) odortömb, mely dobalakú és kerületén a különböző alakító műveletekhez szükségelt (13) öblökkel, mélyedésekkel, stb. van ellátva. Az odortömb forgatható lévén, az odomk bármelyike könynyen hozható a kalapács alá. Az odortömb legmagasabb pontja is alacsonyabb a rendes üllőnél úgy, hogy az odor használatakor egy a munkadarabra helyezhető kézi fölső odort is használhatunk; ilyenkor a munkás a munkadarabot egyik kézzel, a fölső odort a másik kézzel tartja úgy, hogy ez utóbbit a kalapácsfej üti az odortömbön fekvő munkadarabhoz. A (14) üllőalapzat a (15) csavarok révén van az (1) alaphoz erősítve, mimellett a két alapzat közé (3. ábra) (16) ólmot vagy egyéb lökésmérséklő réteget helyezünk. Ezen üllő rendes méretű és alakú és tetszés szerenti (17) üllőtömb helyezhető rája. A gépnek az odorfcömbbel átellenes baloldalán elrendezett satú (1. és 2. ábra) a kovácsműhelyben végzett munkálatokhoz alkalmas; alapzata az (1) alaphoz csavarokkal van erősítve. A (18) alapzat (20) oszlopának (19) szilárd karja képezi a nyugvó pofát, melynek (21) mélyedésébe tetszés szerinti alakú, kerek, lapos, szögletes stb. munkadarab megfogására alkalmas (22) pofabélést helyezhetünk. Úgy ezen (22) pofabélés, mint a (24) mozgó pofának (23) bélése oly módon van csavarok segélyével a pofába erősítve, hogy elfordíthatók legyenek. A satú állványáról nyúló (25) kar hátrafelé szögletben van meghajtva (1. ábra) s e (26) karban van vezetve a mozgó pofát a szilárd pofához szorító (27) csavar. A mozgó pofának lefelé nyúló (28) lába ki van hegyezve (12. ábra) oly célból, hogy e (29) csúcs az állvány V-alakú (30) mélyedéseibe helyezve, a pofát a nyugvó pofához lényegileg párhuzamosan tartsa. A (28) láb rögzítésére a megfelelő furatokba dugható és a (32) pecek kel rögzíthető (31) kengyel szolgál. A mozogható pofát oldalt a (25) kar (26) nyúlványának végére (34) csavarok segélyével erősített (33) rúd vezeti (1. ábra), mely a (25) tésszel együtt szolgál a mozgó pofa biztos vezetésére. A (20) oszlop belső fala (2. ábra) a (34a) fogazással bír, s ennek megfelelő (35) fogazással bír a beállítható (38) polc is, mely a (37) csavar segélyével szorítható az oszlophoz. Ezen (36) polc arra szolgál, hogy a munkadarabot a satúpofáktól állandó távolságban támassza alá 8 különösén íélszerű akkor, ha több egyforma hosszúságú munkadarabot kell egymásután megmunkálni. A polc a (37) csavar oldása után a fogak mentén könnyen állítható be tetszés szerinti magasságban s a csavar segélyével rögzíthető. A kalapács úgy van csáposán ágyazva, hogy bármely helyzetben működtethető, akár a leírt szerszámok fölött, akár azok között működtethető továbbá úgy rögzített állásban, mint lengetés közben. Ez utóbbi sajátság értékes akkor, ha pl. a satúba fogott munkadarabot hajlítani kell; ekkor ugyanis a darabot kézzel kissé legörbítjük s azután a kalapácsot a darab különböző pontjaira hagyjuk hatni s ezáltal azt rendkívül gyorsan hozhatjuk a kívánt formára. A kalapács (38) lengő karja az (5) szán (6) csapágyában ágyazott (39) hüvelyen fordul el, míg alsó karja az (5) szán aljáról kinyúló (40) csap (41) hüvelyéhez fekszik,mely a (42) csavar révén ül a (40) csapon és alkalmas (föl nem tüntetett) szerkezet segélyével rögzíthető a kalapácskar rögzítése céljából. Az (5) szán rögzítésére az egyik szánvezetékbe illeszkedő hosszú (43) ék szolgál, melynek alsó homlokán lévő (44) fogai (18. ábra) a vezeték alsó részének ferde (47) furatában ágyazott rövid (46) tengely (45) fogaival működnek össze. Ha ezen rövid tengelyt (17. ábra) pl. kulcs segélyével elfordítjuk, akkor az éket megemeljük s ezáltal meglazítjuk úgy, hogy ekkor már a szánt emelhetjük vagy sülyeszthetjük. A szán emelésére és sülyesztésére a Szánban vezetett (50) beállító csavarorsó szolgál, mely a szán hátsó oldalán lévő (48) merevítő bordák között a (49) anyában van ágyazva (13. ábra). Az (50) csavarorsó hengeres fölső csapja az alapzat (3) oszlopának fölső részén az (52) csavar által rögzített (51) csapágyában van ágyazva. Az