48322. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázizzótestek előállítására
Blasco de Léry ismert eljárása szerint ; ammóniákkal, alkálival vagy más alkalmas anyaggal való kezelés által thoriiumoxyddá, illetve thoriumhydroxyddá, esetleg bázikus kettős sóvá alakítjuk át. Erre az izzótestet a fölös folyadéktól alkalmas módon megszabadítjuk és azután a második világító komponens, célszerűen cernitrát oldatába merítjük, mely közömbös vagy gyöngén alkalikus is lehet. Az ily módon a két világító komponenssel egymásután impregnált izzótesteket azután megszárítjuk és a szokott módon, sűrített gáz lángjának segélyével kiégetjük. A gázlánggal való kezelés alkalmával thoriumoxydból álló, erősen összezsugorodott, rendkívül szilárd váz képződik, mely szivacsos ceroxyddal van bevonva. Használat közben a thoriumoxyd és ceroxyd között további keveredés nem, léphet föl és így a ceroxyd egész tömegében megtartja aktiv hatóképességét, minek következtében az ily módon előállított izzótest nagy fényreje mindvégig csökkenés nélkül megmarad. Már korábban is megkísérelték ugyan, hogy az izzótestet közös oldattal, vagyis a két 'Ctldat keverékével való impregnálás helyett először thoriumnitráttal impregnálják, azután, kiégessék és végül a kapott thoriumvázat ceroldatba merítsék és ismét kiizzítsák, hogy ily módon kellő vegyi összetételű izzótestet kapjanak. Azonban ez az eljárás még rosszabb eredményekre vezetett, mint az izzptestnek a kétféle nitrát keverékébe való merítése. Ennek oka abban keresendő, hogy a tohriumnitrátból keletkező szivacsos thoriumoxyd a ceroldatot igen mohón fölszívta úgy, hogy a második | égetés alkalmával keletkező ceroxyd az őt körülvevő thoriumoxyd által már eleve mechanikailag megakadályoztatik föladata betöltésében, mint oxygénhordozó működjék. Azonkívül az ismert eljárási szerint foganatosított kétszeri impregnálás jelentékeny ! gyártási nehézségekkel jár. A kiégetett thoriumizzótest rendkívül könnyen szétesik, midőn a második impregnáló folyadékba helyeztetik úgy, hogy sok izzótest kárba vész, amellett pedig a thorium és cer mennyiségi viszonya nem állapítható meg pontosan, tehát különböző mennyiségű cert tartalmazó árúk keletkezinek. A 15713/1898. sz. angol szabadalmi leírás továbbá oly eljárást ismertet, mely szerint az izzótest az egyes világító sókkal szintén kétszer impregnáltatik közbenső izzítás nélkül. Azonban ettől a jelen találmány szerinti eljárás lényegesen különbözik, mivel az angol szabadalom, szerinti eljárásnál a thoriumnitrát a második impregnálás előtt nem alakíttatik át thoriumhydroxyddá vagy más oldhatlan vegyületté. Az angol szabadalom szerint készült izzótestek tehát egész tömegükben szivacsos szerkezettel bírnak. A találmány szerinti eljárással elért eredményt nem érhetjük <el akkor sem, ha az előzetesen thoriumnitráttal impregnált izzótestet hydrogénperoxyddal kevert oeroldattal kezeljük. A thoriumnitrát és hydrogénperoxyd közötti reakció nem megy elég gyorsan végbe, hogy előzetesen a thorium,-és cersók kölcsönösen át ne hatolnának a fonalakon. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás gázizzótestek előállítására, jellemezve azáltal, hogy az izzótestszövetet először thoriumnitráttal, vagy más, az izzótest tartója gyanánt használható sóoldattal impregnáljuk, azután a sót a rostokon ismert módon oldhatatlan vagy I nehezen oldható vegyületekké alakítjuk át és a cemitrátot, illetve a második világító komponenst vagy a többi komponenseket közömbös vagy alkalikus oldatban, impregnálás, útján visszük föl a . szövetre és végül az izzótestet az ismeretes befejező kezelésnek vetjük alá. •AUM RÉ8ZvéNYrta8A8ÁT .ffOMOiAjA 3UDAFE8TEN