48316. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rétegtérképek előállítására

Megjelent 1910. évi március li<> 17-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 48B16. szám IX/e. OSZTÁLY. Eljárás rétegtérképek előállítására. STOHANZEL EDE JÓZSEF TÉRKÉPÉSZ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1909 julius hó 23-ika Az úgynevezett rétegtérképek, vagyis azon térképek, melyek a földfölület kon­figurációján és a geográfiái adatokon kí­vül a magaslati különbségeket réteg jelző vonalak segélyével föltüntetik, eddigelé igen komplikált és ennek következtében költséges módon állíttattak elő. Ezen előállítás legszokásosabban akként történik, hogy a magaslati fölmérések alapján bizonyos előre meghatározott ki­sebbítő lépték szerint kéregpapír ból egy, a tényleges, magaslati viszonyoknak meg­felelő rétegekből összetett domborművű mintát készítenek, melyen az, egyes réte­gek közötti magasságkülönbségeket föltün­tető átmenetnélküli fokokat viasszal ki­töltik úgy, hogy sarkos emelkedések nél­küli, egymásba folyó rétegezéssel biró min­tát kapunk, melyen az egyes rétegek kör­vonalaik által vannak egymástól elhatár­rolva; ezen ekképen elkészített mintáról fényképet készítenek, melynek reproduk­ciójára a szokásos geográfiái adatokat gra­fikai módon fölviszik, a magasságkülönbsé­geket pedig sraffozással juttatják föltü­nőbb kifejezésre. Az előadottakból világos, hogy a térké­peknek ezen előállítása igen hosszadalmas és így sok időt vesz igénybe, különösen pe­dig egy tényleges domborművű minta elké­szítésének szükséges volta miatt még rend­kívül költséges jis. A jelen találmány tárgyát képező eljárás célja már most egyrészt ily rétegtérképe­ket- gyorsabban és így olcsóbban is előállí­tani és másrészt oly térképeket létesíteni, melyeken a rétegezés sokkal praegnansab­ban legyen föltüntetve. Ezen kettős célt a találmány szerint a következő eljárással érjük el. A magaslati fölmérések eredményét ugyancsak bizonyos előre meghatározott kisebbítő lépték sze>­rint rétegjelző vonalak alakjában egy fe­hér kartonlapra fölvisszük, melyen ezen vo­nalaknak a rendesen 45° alatt balról jobbra beesőnek föltételezett fénytől érintett ré­szeit tű segélyével bekarcoljuk, míg a fény­től nem érintett vonalrészeket sötét fes­tékkel átrajzoljuk. Már az ekként előállított térkép is a geográfiái adatok föltüntetése után sokkal határozottab jeleggel bír, mint az eddigi eljárás szerint előállított térképek, ameny­nyiben a bekarcolt és fehérnek meghagyott vonalrészek a sötét festékkel átrajzolt vonalrészektől élesen elütnek és a magas­lati konfigurációt sokkal praegnansabban juttatják kifejezésre.

Next

/
Thumbnails
Contents