48315. lajstromszámú szabadalom • Többfázisú kollektorosgép gombolyításra
Megjelent 1910. évi március li<> 17-én. MAGY. gAg. KIR. SZABADALMI jBg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 48B15. szám. Vll/g. OSZTÁLYTöbbfázisú kollektorosgép gombolyítása. MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT-MŰVEK VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CÉG BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1908 május hó 4-ike. A forgóáramú gépek fegyverzetét rendesen az úgynevezett diagonálisgombolyítással szokták ellátni, melynél a gombolyítás lépése egyenlő a fél kerülettel, vagyis elektromosan 180 fokkal. Ez a gombolyítás az 1. ábrán látható áramelosztást adja, melyen az egyes fázisok különböző módon vonalozott területekkel vannak föltüntetve és az áramnak ellenkező irányát az egyforma vonalak vízszintes és merőleges helyzetével jelezzük. A forgóáramú kollektoros gépek olyan gombolyítása is ismeretes, melynél a lépés a pólusosztással körülbelül egyenlő, vagyis egy háromsarkú gépnél a fegyverzet kerületének körülbelül 1 j 3 -a. Ez a gombolyítási mód a 3. ábrában föltüntetett árameloszlást adja, mely ábra jelzései azonosak az 1. ábráéival. A gombolyítás mind a két módjánál a fegyverzet egész fölületén áram kering és ennek következtében a kompenzáló gombolyításnak is a fegyverzet egész fölületére ki kell terjednie. A gerjesztőgombolyítás azonban amúgy is sok helyet igényel és azért, hogy a fegyverzet fölülete az indukció céljára jobban kihasználható legyen, arra kell törekedni, hogy a fegyverzet fölületén olyan árameloszlás legyen, melynél a kompenzáló gombolyításnak csak egy kisebb folületrészt kell elfoglalnia. Ezt a célt a a következő módon lehet elérni. Ha a gombolyítás lépését kisebbre választjuk a kerület ^-ánál, vagyis ha az egyenáramú gépeknél ismeretes húrgombolyítást alkalmazzuk, akkor a 4. ábrának megfelelő árameloszlást kapjuk. Az ilyen árameloszlásnál a kompenzáló tekercseléssel átfogandó fölület jelentékenyem kisebb, mint az 1. és 3. ábra szerinti árameloszlásnál és ezzel jelentékeny helyet kapunk a gombolyítás részére. A 4. ábra szerinti árameloszlásnál a fegyverzet fölülete kihasználatlannak látszik, aminek azonban nincs nagy jelentősége, mivel a gerjesztőgombolyítás helyszükséglete miatt az egész fölület amúgy sem használható ki. A nem kompenzált gépeknél is előnyösebb ezen árameloszlás, mint a 3. ábra szerinti. Ugyanis a pólus rendesen kisebb szélességű, mint az osztás a ható fegyverzetáramnak azonban csak a pólusiven belül kell folynia, mert azonkívül nem használ, hanem csak árt, a fegyverzetvisszahatás növelése által. Bizonyos esetekben a 2. ábra szerinti árameloszlás is előnyös lehet, mely úgy jön létre, ha az egyik gombolyítási Jépés na-
