48287. lajstromszámú szabadalom • Eljárás porhanyós érceknek és hasonlóknak brikettezésére

Megjelent lí)10. évi március hó 15-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 48287. szám. XII/d. OSZTÁLY. Eljárás porhanyós érceknek és hasonlóknak brikettezéséré. DR HERFELDT GERHARD VEGYÉSZ PLAIDTBAN. A bejelentés napja 1909 junins hó 14-ike. Jelen találmány porhanyós ércek briket­tezésére szolgáló eljárásra vonatkozik, mely abban áll, hogy ezeket megnedvesített álla­potban mészből (Ca,0) és timföldtartalmú szilikátokból álló keverékkel, valamint Bzén-. savas mészpótlékkal (CaCOs ), mint pél­dául bányamészkővel, bensően összekever­jük és nyomás aíatt brikettek alakjára hozzuk. Timföldtartalmú szilikátok gyanánt külö­nösen azok az anyagok jönnek tekintetbe, melyek oldható kovasavat tartalmaznak, tehát különösen tuffa, mint például trachittuffá, phonolittuffa, valamint márgaföldek, agyag, agyagpala stb. A mészből (CaO) és oldható kovasavat tartalmazó anyagokból álló keverék hatása, érceknek a magas kemencehőmérséklet behatása mellett való kohosításánál, lénye­gében a portlandcement hatásának felel meg, mert itt is kovasavas kalcium kép­ződik. Ennek folytán tehát a mészből és oldható kovasavat tartalmazó anyagokból álló keve­rék helyett a brikettezésnél kötőanyag gya­nánt cementet és szénsavas meszet (CaCo3 ) is használhatunk. A fönti eljárás szerint előállított ércbri­ketteket a megkeményedés céljára egy vagy több héten át a levegőn kell tartani. Hogy a megkeményedés ezen többé vagy kevésbbé nagy időtartamát megtakarítsuk, a fönt leírt eljárást még azáltal egészíthetjük ki, hogy további kötőanyag gyanánt még szénben gazdag vegyületeket, különösen a petroleumfinomítás és a széndesztillálás kát­ránytartalmú maradékait adjuk hozzá. E pótlékok hatása abban áll, hogy azok köz­vetlenül a sajtolás alatt kitt gyanánt hat­nak, vagy a szokásos brikettező-pótlékok alkatrészeivel keverve kittet képeznek és hogy ezen kívül még a kohósítás alatt való elkokszosodásuk folytán az anyagösszetar­tást elősegítik. Szénben gazdag pótléknál, melyek úgy mint a petroleumfinomítás és a széndesztil­lálás föntemlített maradékai szénhydrogéne­ket és ezek keverékeit tartalmazzák, a mű­ködés részben látszólag azon alapszik, hogy olajsavas és gyantasavas mész képződik, aminek előfeltételei jelen vannak. Ennek folytán a kátrányt, valamint olajokat és gyantát az említett anyagokkal egyenérté­kűnek tekinthetjük, habár a kátrány, olajok és gyanta magas áruk következtében a brikettezésnél alig jönnek tekintetbe. Az elmondottakból az is következik, hogy szabad meszet tartalmazó érceknél a mész-

Next

/
Thumbnails
Contents