48279. lajstromszámú szabadalom • Újítások szikvízpalack zárakon
— 2 -fémgyűrű (13) szemeibe elforgathatóan ágyazott (14) kengyel egészíti ki, amelynek rendeltetését az alábbiakban fogjuk ismertetni. A (12) fémgyűrű helyett más szerkezetet is használhatunk, például a (14) kengyelnek a (13) szemekbe ágyazott végeit a palack nyakának vastagított részén alkalmazott mélyedésekbe is helyezhetjük. A palacktól független és porcellánból, vagy alkalmas más anyagból készült (15) szifónfej oldalt egy rendes alakú (16) csőtoldattal és ezzel szemben egy vele egy darabot képező (17) nyomókarral van ellátva. A (16) csőtoldat fölső oldalának alkalmas helyén a (18) és (19) bütykökből alkotott és a (14) kengyel számára szolgáló vezeték foglal helyet. A (15) fej alsó részének meghosszabbítása egy (20) ruggyantagyűrű által körülvett (21) csőtoldat, mely alsó fölületén keresztben végigmenő (22) hornyokkal van ellátva. A (15) fejen (16) és (21) toldatokon át halad a (23) csatorna. Használat céljából a (15) fejet az 1. ábrában jelzett módon helyezzük a palackra és a (14) kengyelt fölfelé forgatjuk úgy, hogy fölső része a (18, 19) bütykök közé kerül. Ha már most a palackból szódavizet akarunk kapni, a (17) nyomókart lefelé szorítjuk mindaddig, míg a (22) toldat a (6) szelep talpához nem ér, illetőleg azt lefelé nem szorítja, ami a ruggyanta közbetétek folytán válik lehetővé. A bekövetkezett leszorítás után a folyadék a (6) szelep körül és a (22) hornyokon át áramlik a (23) csatornába, még pedig mindaddig, míg a (17) kart lefelé szorítjuk. Amint ez a nyomás megszűnik, a (6) szelep újból ülőkéjéhez szorul és a kifolyást elzárja. Természetes, hogy a (15) fej a palackra le nem vehetően is alkalmazható. A 3. ábrabeli foganatosítása alaknál a fej állandóan a palackhoz van kapcsolva. A palack fölszerelése egyébként az előzőkben leírttal teljesen azonos a (24) kengyel kivételével, amely állandóan a (17) nyomókar nélküli (15) fej fölső részén kiképezett (25) horonyba mélyed. A (24) kengyelt a (15) fejnek leszoríthatása céljából a kétkarú (26, 27) emeltyűvel, illetőleg annak (28) szemeivel kapcsoljuk. A (26) kar két ágát, illetőleg ezek befelé görbített nyúlványait az (1) palack vastagított (11) részén alkalmazott, a rajzon föl nem tüntetett mélyedésekbe ágyazzuk. Ha a (27) kart a nyíl irányában mozgatjuk el, a palack tartalma a (15) fejen át eltávozhatik. A (15) fejet különállóan is [ képezhetjük ki. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás szikvízpalackzárakon, jellemezve a palack nyakába részben rugalmas, részben merev anyagból készült alátétgyűrűk közvetítésével oldhatóan erősített, a palackba mélyedő üvegcsővel kapcsolt, szelepszekrény gyanánt szereplő hüvely és ennek belső átmérőjénél kisebb átmérőjű szelep által, amelyet a palackban | lévő szénsav állandóan a hüvelyt födő ! gyűrűhöz szorít azon célból, hogy a palack elzárassék. 2. Az 1. igénypont alatti zárral ellátott palack számára szolgáló fej és ennek rögzítő kengyele, jellemezve rugalmas gyűrűvel körülvett és alsó fölületén végigmenő hornyokkal ellátott, lefelé irányuló csőtoldat által, mely a palack nyakához elforgathatóan erősített kengyel ágyazására szolgáló,, bütykökkel ellátott oldalt alkalmazott csőtoMattalazon célból közlekedik, hogy a palackban lévő szelepnek a fejen alkalmazott nyomókarral való leszorítása útján a palack tartalma ki legyen üríthető. 3. Az 1. és 2. igénypontok alatti palackzár módosított foganatosítási alakja, jellemezve a palack nyakában ágyazott kétkarú emeltyűvel 3/ nyomókar nélküli fejjel kapcsolt kengyel által, mely a vele kapcsolt kettős emeltyű szabad karjának lenyomása útján nyitja a szelepet. (1 rajzlap melléklettel1 -PALLA8 AéeZVÉNrTAmMÁO NYOMD * A BUDAPESTET*.