48271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rugalmas habnak vagy szivacsszerű szövetnek rugalmas anyag, pl. kaucsuk (cellulóza vagy hasonló) oldatából való előállítására

Megjelent 1910. évi március lió 14-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI |Qh HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 48271. szám. XI/b. OSZTÁLY. Eljárás rugalmas habnak vagy szivacsszerű szövetnek rugalmas anyag, például kaucsuk (cellulóza vagy hasonló) oldatából való előállítására. GUSTAV FRIEDRICH KOSCHITZ GEN. LAARMANN MÉRNÖK DREZDÁBAN. A bejelentéa napja 1909 junius hó 21-ike. Elsőbbsége 1908 junius hó 23-ika. Már ismeretesek eljárások kerékabron- | csok, párnák és hasonlók töltőanyagainak előállítására, melyek rugalmas tulajdonságai a nyomás alatt álló gázok rugalmas tulajdonságaihoz állnak legközelebb. Ily eljárások például a 753206. és a 753300. számú amerikai, a 329117. számú francia és a 174001. számú német szabadalmi leírásokban vannak ismertetve. Mindezek az eljárások azáltal célozzák a rugalmas hab előállítását, hogy oly anyagok, melyek közönséges hőmérsékletnél koesonyaszerű rugalmas állapottal bírnak, forró folyékony állapotban verés, rázás, centrifugálás, vagy gáz befecskendezése (329117. számú francia szabadalmi leírás) által is, rendes vagy a légköri nyomásnál magasabb nyomás mellett, mechanikusan vagy gázt fejlesztő anyagok hozzáadása mellett is habbá alakíttatnak át és azután lehűtés által ismét kocsonyaszerű állapotukba vezettetnek vissza. Ezen eljárások foganatosításával egyidejűleg csaknem mindig oly folyamatok is végeztetnek, melyek azt célozzák, hogy az anyag vegyi megváltoztatása által a folyékony állapotba való újbóli átalakulás hevítés útján ne legyen lehetséges. A forró folyékony állapot elérésére mindezen eljárásoknál az szükséges, hogy az alapanyag, mely később oldhatatlanná tétetik, oldószerben dolgoztassák íöl. Alapanyag gyanánt rendszerint enyvet, gelatint vagy albuminátokat alkalmaznak és ezt az alapanyagot egy rendszerint a habképzőeljárás alatt végzett cserzőeljárás által oldhatatlanná teszik. Oldószer gyanánt glycerint, cukrot vagy alkoholt, esetleg kevés vizet is használnak, mely gelatinból és glicerinből egyáltalán csak nehezen távolítható el tökéletesen. Ezek az eljárások azonban azzal a jelentős hátránnyal bírnak, hogy az anyagot nem lehet tökéletesen oldhatatlanná tenni — különösen vízben oldhatatlanná tenni, — mert az oldószert az eddig ismeretessé lett eljárások szerint nem lehet, de nem is szabad eltávolítani. Ugyanis épen az oldószer adja az alapanyagnak a tervbe vett célra szükséges rugalmasságot, azonban maga az oldószer nem tehető oldhatatlanná. Az oldhatatlanná tétel tehát csak az alapanyagra terjed ki és nem az oldószerre is. Az oldószer jelenléte azt létesíti, hogy az anyag valamely oldószerbe való behelyezésénél, — dacára az