48267. lajstromszámú szabadalom • Újítások önműködő ecetgyári berendezéseken

keverékből, ennélfogva módunkban áll ezen keverék összetételét bármikor megvizsgálni és ezt a (4, 5, 6) csapok megfelelő be­állításával, vagy esetleg egyes csapok ideig­lenes elzárásával pontosan szabályozni. . Az (1, 2, 3) csöveknek az (F) szekrénybe nyúló végeit előnyös fölfelé bővülő tölcsér­ként kiképezni és ebben egy visszacsapó szelepként működő testet, pl. tömör golyót elhelyezni. Az (P) keverő-szekrénybe szivattyúzott folyadékokból képezett cefre a (8) nyomó­csövön át a berendezés fölső részében föl­állított (G) cefrekádba (2. ábra) nyomatik, melyből az a (9) cső csapjának nyitása után a (H) fölfogó-tartályba folyik. A (G) cefre­kád is föl van szerelve egy (g) színmutató­val, melyről bármikor leolvashatjuk, hogy a (G) kádban mennyi cefre van. Ha ezen cefremennyiségből levonjuk a denaturált szesznek és ecetnek a (c, e) színmutatókról leolvasható mennyiségeit, akkor megkapjuk a cefrében tartalmazott víz mennyiségét. Ily módon tehát szintén igen könnyen álla­píthatjuk meg a cefrét alkotó folyadékok­nak keverési arányát. Hogy a (H) fölfogó-tartályba ömlő cefré­nek mennyisége önműködően szabályozód­jék, a (9) cső végén lefelé bővülő tölcsér­ként képezzük ki és ebben az úszóként működő (10) golyót helyezzük el, mely a cefrének a (h) tartályban bizonyos magas­ságon túl való emelkedésénél a (9) csövet elzárja. A (H) fölfogó-tartályból a cefre a skálá­val ellátott (12) csappal biró (11) csövön át az önműködő fölöntő-szerkezetbe folyik. Ez utóbbi a hermetikusan zárt (J) szekrényből áll, mely egy közbenső fenékkel két kam­rára van osztva és melynek fölső kamrájá­ban a vízszintes tengely körül kibillenthető, két rekesszel biró (13) billenő-teknő van elrendezve. Ezen rekeszeknek fölváltott megtelése szerint a (13) teknő fölváltva az egyik és másik oldalra billen, amikor is a telt rekesz kiürül és az üres rekesz meg­töltés céljából a (11) cső torkolata alá jut. A (13) teknő telt rekeszéből kiürülő cefre a lefelé nyúló, alul nyitott (15) vályún át ! a (J) szekrénynek alsó kamrájába ömlik és ebből, ha ez bizonyos magasságig megtelt, a (16) szivornya által a (17) elosztó-csőbe szívatik. Megjegyzendő, hogy a (15) vályú, melynek hossza legalább akkora, mint a (13) rekeszeké, akként van méretezve, hogy az a kiürülő (13) rekeszből kiömlő cefrét úgyszólván egyszerre nyeli el és juttatja a (J) szekrény alsó kamrájába és így, ha a kamra már közel van a megteléshez, a hirtelen ömlés elárasztja a szivornyát és készteti a megszívásra. Kívánatos, hogy a cefre mennyisége, mely egy-egy fölöntéshez szükséges, sza­bályozható legyén. Ezen célból a (J) szek­rényben egy alul és fölül nyitott (14) sza­bályozó cső van elrendezve, mely egy be­osztással van ellátva és függélyes irányban eltolható. Minél mélyebbre toljuk már most le e csövet, annál kisebbek lesznek a föl­öntési adagok, vagyis akkorák, mint ama szám, melyhez a csőnek alsó végét be­állítjuk. Oly berendezéseknél, melyeknél úgy­nevezett «visszaöntéssel» dolgoznak, vagyis fölváltva cefre és ecet öntendő föl, a 7. ábrában föltüntetett fölöntő-szerkezetet al­kalmazzuk. Ez az imént leírttól csak annyi­ban tér el, hogy a (G) kád mellett még egy, a visszaöntés anyagához szükséges tápláló-kád rendezendő el és hogy itt a (H) fölfogó-tartály, valamint a (J) tartály két részre van osztva, melyek egyike a cefre, másika pedig az ecet számára szolgál. Ezen tartályoknak mindkét része ugyanoly szer­kezeti részekkel van ellátva, mint a 2. ábra nyomán leírt (H) és (J) tartályok, csupán a (13) billenő-teknő közös mindkét rész szá­mára. Hogy már most ily közös billenő­teknő alkalmazásánál a cefrének és ecetnek fölváltott fölöntése lehetséges legyen, a (11) csövek a kétágú (Cs) csapba torkolnak, ez utóbbi pedig a (13) teknő válaszfala segélyével, mely a (Cs) csapnak kétágú fogantyújára hat, a teknő fölbillenésekor akként állíttatik el, hogy fölváltva cefre és ecet bocsáttatik a (13) teknőnek a töltési helyzetben lévő rekeszébe. Ennek egy másik célszerű foganatosítási alakjánál a (Cs) csap

Next

/
Thumbnails
Contents