48235. lajstromszámú szabadalom • Szárítókészülék

Az (A) kamra (18) tisztítónyílásokkal van ellátva. A henger egész hosszában a kamrával van körülvéve. Az elrendezés különösen oly telepekhez alkalmas, melyeknél az égési- termékekkel együtt sok meleg távozik a kürtőbe. így például a szárítókészülék különösen répát földolgozó cukorgyárakban alkalmazható célszerűen. A visszamaradó szeletek & sza- j rítás után ugyanis, mint ismeretes, keresett takarmányt képeznek. A cukorgyártás nagy kazántelepet tesz szükségessé, mimellett az égéstermékek alkalmas módon, mint j például egy, a rajzon föl nem tüntetett [ ventilátor által vezethetők a képződés helyéről a szárítókészülékhez, mely célra még egy főcsatorna szolgál, mely a kazánteleptől egészen a (2) gödörbe vezet. A gödörből a (19) nyílás közvetlenül az (A) kamrába vezet. A (19) nyílás (20) csappanókkal szabályoztatik. Ily módon az égésr termékek a henger palástjával és pedig közvetlenül a henger kivezető végének közeléből kezdve jutnak érintkezésbe, majd j a henger palástját egész hosszában körül- ! áramolják, míg végre a (4) elvezetőcsőhöz kerülnek, mimellett az égési gázok huzamát a (3) exhausztor elősegíti. A meleg ; gázok a kamrán való áthaladásuk mértéké- | ben a hengert körüláramolják és a hen- j gernek meleget adnak át. A (22) csappanóval szabályozott (21) nyíláson át az égéstermékek egy része az elágazó (23) csatorna mentén a (8) csőfalhoz halad, hol a fűtőgázok az exhausztor szívóhatása által a (9) csöveken átszívatnak úgy, hogy ezáltal a henger belül is fűttetik. A szárítandó anyagot, mint szeleteket, gabonát vagy hasonlót a következő módon visszük a szárítókészülékhez: A (24) szállítóberendezés, mely például szállítócsigát képezhet, mint ezt a rajz mutatja, az anyagot a (25) csőbe viszi, mely egy vagy több a henger kivezető vége fölött elrendezett (26) szállítóberendezésr sel közlekedik, melyek a kamra egész hoszszában, közvetlenül a kamra teteje alatt, a kamra másik végére vezetnek. Ezen el- | rendezés által a nedves anyag alaposan előmelegíttetik, mielőtt a szárítókészülékbe kerül. Az anyag, miután az (A) kamrán áthaladt, a (26) szállítóberendezésekből a (27) csőbe esik, mely az anyagot a rövid (28) szállítóberendezéshez vezeti; az utóbbi célszerűen a henger tengelyében fekszik és a (9, 9) fűtőcsövek végén túl kissé a hengerbe nyúlik. A rövid (28) szállítóberendezésnek a hengerbe való meghosszabbításának célja az, hogy az anyag kissé, meszszebb vitessék a hengerbe, hogy az anyag kiszóródását elkerüljük. Hogy a kiszóródást még jobban elkerüljük, a nyitott hengervégben a (9') védőgyűrűt rendezhetjük el. A fűtőközeget képező füst és gázok a nyitott hengervégen az exhausztor szívóhatása folytán egyáltalán nem érintkezhetnek a szárítandó anyaggal. Az anyag a (28) szállítóberendezésből a központosán csoportosított (9, 9) fűtőcsőnyalábok között a hengerben a hengerfenékre esik. A henger belső palástfölülete ferde (29) lapátok sorozatával van ellátva, mely a henger egész hosszára kiterjed és az anyagot a henger forgásánál egészen a henger kivezető végéhez vezetik, amit a henger lejtőssége is elősegít. Emellett a lapátok az anyagot a hengerben fölemelik és azután a (9, 9) csövek között lévő hézagokon át ismét leesni engedik, ami a forgatás és a tovavezetés alatt- folytonosan megismétlődik, míg az anyag a henger végére ér. Ezáltal az öszszes csomók is alaposan szétbontatnak és a meleg az anyag összes részeihez hozzáférhet. Továbbá az anyag folytonosan mozgásban tartatik, miáltal a túlhevítést elkerüljük. Világos, hogy ennél a folyamatnál sok gőz fejlődik -és hogy a hengerben lévő levegő nedvességgel telíttetik. A levegő csak meghatározott mennyiségű nedvességet képes fölvenni, miért is a nedvességgel telített levegőt a hengerből el kell távolítani és friss levegővel kéli helyettesíteni, mely célra a következő berendezés szolgál. A kamra oldalfalában, célszerűen a henger adagoló végének közelében, a (30) légbevezetőcső van elrendezve. Ez a cső a