48195. lajstromszámú szabadalom • Prizmakombináció két ellentétes irányokból jövő sugárnyalábnak közös irányba való terelésére

Megjelent ÍOIO. évi március hó 7-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 48195. szám. VII/i. OSZTÁLY. Prizmakombináció két, ellentétes irányból jövő sugárnyalábnak közös irányba való terelésére. OPTISCHE ANSTALT C. P. GOERZ AKT.-GES. CÉG BERLINFRIEDENAUBAN. A bejelentés napja 1909 julius hó 19-ike. Elsőbbsége 1908 augusztus hó 12-ike. Különféle műszereknél, különösen az úgynevezett alapvonaltávolságmérőknél és fotométereknél az ellentétes irányokbóljövő sugarakat közös irányba kell terelni. A találmány oly prizmakombinációra vonatkozik, mely erre a célra szolgál és mely ismert módon két egymással összeragasztott prizmával bír, melyek ragasztott fölülete rész ben tükörbevonattal van ellátva és mely prizmák együttesen oly prizmatestet képeznek, mely az ellentétes irányokból jövő sugaraknak egymáshoz lényegében párhuzamos fölületeket nyújt. Az új prizmakombinációnál a tükörbevonat a prizmák ragasztásos fölületében mindkét oldalra visszaverő réteg gyanánt van kiképezve, mely lehetővé teszi, hogy az ellentétes oldalakról konaxiálisan jövő sugarak, előzetes oldalt való terelés nélkül, a visszaverő rétegre ütközzenek és egyetlen sugárrá egyesítve lépjenek ki, mimellett az egyik oldalról jövő sugár a vissza verőréteg egyik oldaláról a prizmából közvetlenül bocsáttatik ki, míg az ellentétes oldalról jövő sugár az első sugár irányába való többszöri reflexió által megtöretik. Az új prizmakombináció az ismert kombinációkkal szemben rendkívül csekély térfogata által tűnik ki. Az új prizmakombináció és ennek alapvonaltávolságmérőkhöz való alkalmazása a csatolt rajzon két kiviteli alakban van föltüntetve. Az 1. ábra a kombináció egyik kiviteli alakjának alaprajza és oldalnézete. A 2. ábra a másik kiviteli alaknak alaprajza és oldalnézete. A 3. ábra az 1. ábra szerinti prizmakombinációnak egy alapvonaltávolságmérő optikai elemeivel együttes elrendezését mutatja. A 4. ábra a 2. ábrabeli kombinációt szintén egy alapvonaltávolságmérő optikai elemeivel együttesen tünteti föl. Az 1. ábra szerinti elrendezésnél a prizmakombináció a háromoldalú derékszögű (1) prizmából és az ezzel ragasztott tetőélű (2) prizmából áll, mimellett a ragasztásos fölület részben (3) tükörbevonattal van ellátva, mely mindkét oldal felé tükröző. A prizmakombináció két egymáshoz lényegében párhuzamos 4 és 5 fölülettel bír, melyek a kombináció által közös irányba terelendő sugarak belépési fölületét képezik. Az egyet-