48181. lajstromszámú szabadalom • Beálltítókészülék automaták kilökőberendezései számára

dezett kombinációkat újra tetszés szerint megváltoztathassuk. Az új beállítókészülék szerkezete és működési módja legjobban egy pénzkifizetőpénztárön magyarázható meg. Ezért is az 1—14. ábrákban példaképen olyan pénzkifizetőpénztárak berendezése van föltüntetve, mellyel 99 márka és 99 pfennig csakis négy tolattyú beállítása útján kifizethető. Amint az 1. és 5. ábrákból látható, négy (Al, A2, A3, A4) tolattyú van alkalmazva, melyek közül az (Al) tolattyú három (Cl, C2, C3) csoport (D) bevágással van ellátva, megfelelően azon három pénzdarabnak, nevezetesen az 1 pfennigesnek (Cl), 2 pfennigesnek (C2) és 5 pfennigesnek (C3), melyek a német pénzrendszer egyespfennigeseit képezik. A második (A2) tolattyú, megfelelően azon két pénznemnek, mely a német pénzrendszerben tizespfennigesek alakjában forgalomban van, 2 csoport (C4) és (C5) bevágással bír, melyek a tizpfennigeseknek (C4) és 50 pfennigeseknek (C5) felelnek meg. Az (A3) beállítókészülék négy (C6, C7, C8) és (C9) csoport (D) kivágással bír, melyek az 1 márkás (C6), 2 márkás (C7), 3 márkás (C8) és 5 márkás (C9) pénzdaraboknak felelnek meg. Végül az (A4) beállítókészülék két csoport (CIO) és (Cl'l) bevágással van ellátva, melyek a tizmárkás (Clö) és huszmárkás (Cll) pénzdaraboknak felelnek meg, melyek tizesmárka alakjában a német pénzrendszerben forgalomban vannak. Az (Al, A2, A3) és (A4) beállítókészülékek kilenc-kilenc fokozatban, megfelelően a (H) skálán megadott osztóvonalaknak (1, és 4. ábra) szakaszonként eltolhatók vagy pedig, ha forgó tolattyuk gyanánt vannak kiképezve, elfordíthatók. Az egyes beáljitókészülékek vagy tolattyuk már most olyan széles és olyan mély (D) bevágásokkal bírnak és ezen bevágások között olyan szélességű emelkedések maradnak, hogy a tolattyuknak fokozatos előretoláaánál a pénznemeknek mindig egy másik kombinációja láp be, avégből, hogy a kivánt pénzösszeg mindig a legmagasabb pénzfajta-kombinációban jusson kifizetésre. A különböző mélységű (D) bevágások egyes fokai szintén különböző szélességüek. Avégből, hogy a beállítókészülékek működési módját megértessük, az 1. és 4. ábra szerinti téglalapalakú (Al) tolattyú mozgását fogjuk közelebbről megmagyarázni. Az (Al) tolattyú abban a helyzetben van ábrázolva, amelyben akkor van, amikor az (F) beállítógombon lévő (G) mutató a (H) skálán (4. ábra) (0) • ponton áll (1. ábra). Ha már most a (G) mutató a (H) skálán lévő l-es számra állíttatik be és az (Al) tolattyú megfelelően balra tolatik el. akkor a (Bl) beállítószerv beleesik az egyfilléres darab (Cl) csoport (D) bevágásába, míg a (B2) és (B3) beállító szervek az (E) emelkedésekbe ütődnek és ennek folytán nem mehetnek előre, dacára annak, hogy a (B2) és (B3) beállítószervek a (Bl) beállítószervvel egyidejűleg fölszabadulnak; ennek folytán csakis a (Bl) beállítószerv hozhatja a hozzá tartozó (I) kilökőberendezést az (Ml) pénzcső egyfilléres darabjai számára kilökőhelyzetbe. A beállítószervek, bevágások és emelkedések elektromos kontaktusok által is létesíthetők. Ha a (Bl) beállítószerv kezdeti helyzetébe vitetik vissza és azután a (G) mutató a (H) skála 2-es számára állíttatik be, akkor a (Bl, B2) és (B3) beállítószervek szabaddá tételénél csakis a (B2) beállítószerv esik bele a kétfilléres darabok számára való első (D) mélyedésbe, míg a (Bl) és (B3) beállítószervek az (E) emelkedésekbe ütköz-Dek és nem mehetnek előre. Ha a (G) mutatót a 3-as számra állítjuk be és (Bl, B2, B3) beállítószerveket előre engedjük menni, akkor a (Bl) és (B2) beállítószerv a (Cl) és (C2) egy-egy (D) bevágásába esik bele, míg (B3) működésen kívül marad. Ha a mutatót 4-es számra állítjuk be, akkor a (B2) beállítószerv két fokkal mélyen a (C2) csoport (D) bevágásába esik bele úgy, hogy a 4 pfennignél 2-sZer 2 pfenniget kell kifizetni.