48106. lajstromszámú szabadalom • Merev rendszerű léghajó
Megrí ©lent 1910. évi február hó 25-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 48106. szám. V/h. OSZTÁLYMerev rendszerű léghajó. v SCHÜTTE JOHANN TANÁR DANZIG-LANGFUHRBAN^ A bejelentés napja 1909 május hó 29-ike. Léghajók hajtására és kormányzására nézve nagy fontossággal bír az a körülmény, hogy a léghajó légellenállása lehetőleg csekély mértékre redukáltassék. Ezen célból azon ballonokat, melyek kisebb vagy nagyobb mértékben hosszan elnyújtott alakkal bírnak kisebb vagy nagyobb mértékben legömbölyített csúcsos végekkel látják el. Az ezen csoportba tartozó eddigi léghajók ballonjai a legömbölyítés módja tekintetében nem mutatnak semmiféle határozott alakot, mint a hogy egyéb méreteik között sem állanak fönn meghatározott viszonyok. Ezzel szemben a jelen találmány tárgyát képező léghajó egészen pontosan vagy legalább is közelítő pontossággal meghatározott mathematikailag megállapított méretviszonyokat mutató ballonnal bír. Az ezirányú tüzetes kísérletek eredményei szerint valamely, a levegőben elmozgatott, legömbölyített végekkel bíró zárt test akkor bír a legkisebb hajtási ellenállással, ha annak legnagyobb szélessége vagy vastagsága az összhossznak élőiről számított 1 /s egész a/5 részének végpontján vagyis abban a harántmetszetben van, mely a test hosszát majdnem az aranymetszés szerint osztja föl és ha a végek kúpszeletek forgási testeiként vannak kiképezve. A kísérletek továbbá azt mutatták, hogy abban az esetben, melyben gyakorlati okok szükségessé teszik azt, hogy a végek közzé egy, a testnek legnagyobb átmérőjével biró, egyenes azaz hengeres középrész építtessék be, a végeknek mégis oly alakot kell adni és hosszaiknak akként kell egymáshoz aránylaniok, mintha ezen középrész nem volna közöttük, azaz kell, hogy a mellső vég hossza a végek hosszai Összegének Vs egész a /6 részével, a hátsó vég hossza pedig ezen összhossz 3 /s egész 8/ö részével legyen egyenlő. A mellékelt rajznak 1. és 2. ábráiban a találmány tárgyát képező léghajó ballonja két foganatositási alakjában vázlatosan van föltüntetve. Mindkét foganatositási alaknál a ballonoknak végei paraboloidokból vagy hasonló testekből állanak. Az 1. ábrában föltüntetett foganatositási alaknál a legnagyobb harántmetszet az A—B helyen van. Ezen a helyen a ballonnak a két végtest hosszának összegével egyenlő (a) hossza folytonos egyarányosság Bsserint azaz akként van fölosztva, hogy a (b—c) köz a (b—d) és (c—d) köznek mértani középarányosa. A 2. ábrán föltüntetett foganatositási alaknál a két végtest közé egy hengeres közbenső test van iktatva, mely A—B-től C—D-ig terjed. Ezen közbenső test beépi:
