48006. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti váltók állásának és elzárásának ellenőrzésére, illetve vágányutak biztosítására

kontaktust alkalmazunk és az áramkört nem- | csak a fölfekvő, hanem az elálló csúcssín által zárt kontaktuson is átvezetjük. Az 1. ábrában föltüntetett (16, 18 és 20) váltókontaktusok részletesen a 2. és 3. áb­rában vannak föltüntetve. Az (1) csúcssínre az (5) alátét és (6) csa­var segélyével a (4) tolópecek van fölerő­sítve. A (13, 14) váltókontaktusok, amelyek az 1. ábrában föltüntetett (—) pontoknak felelnek meg, a (9) csavarokkal a (2) tősín­hez erősített (8) szekrényben vannak elhe­lyezve. A (11) tengely körül forgó szige­telten fölerősített (12) emeltyű a (13) és (14) kontaktusokra forgatható, amikor is közöttük vezető összeköttetést létesít. Váltó­állítás közben a (12) emeltyűkart a (4) toló­pecek a (7) rúd segélyével a pontozott hely­zetbe nyomja; váltó visszaállításakor a (15) rúgó a (12) emeltyűkart eredeti helyzetébe visszahúzza. A (4) tolópecek és a (7) rúd egymáshoz képest oly módon vannak elhe­lyezve, hogy a kontaktus záródása a (12) emeltyűkar segélyével csak akkor jön létre, ha a csúcssínnek a tősíntől való távolsága már 3 mm.-nél kisebb. Az 1. ábrában föltüntetett (17, 19, 25) a váltó fölhasítását ellenőrző kontaktusok a 4. és 5. ábrákban vannak részletesen föltün­tetve. A váltóállító szerkezet rúdjára szerelt (1) szekrényben a (2) kontaktuskar (3) csap körül foroghat és állandóan a (4) fémfölü­leten nyugszik, vagyis ily módon az áram­kör a (4) és (3) pontok között zárva van. Ha a (11) elnyírópofa a (8) rudat a (10) állítórúdhoz képest jobbra vagy balra el­mozgatja, akkor a (6) pecket a (8) rúd ferde fölületei fölemelik, amely a (7) csap révén a (2) kart elfordítja, minek következtében a (4) fölületet elhagyja, úgy hogy (4) és (3) között az áramkör megszakad. A találmány tárgyát tevő berendezés, anél­kül, hogy ez által a találmány tárgya érin­tetnék többféle képen módosítható aszerint, amint az pl. csak reteszfazékon vagy váltó­záron alkalmazandó. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés vasúti váltók helyes állásá­nak és elzárásának ellenőrzésére, illetve vágányutak biztosítására, jellemezve áz­tál, hogy a váltók és a hozzájuk tar­tozó reteszelők alkalmas alkatrészein villamos kontaktusok vannak elrendezve, amelyektől vezetékek ágaznak el a vá­gányutak megfelelő számú és ugyanazon áramkörhöz csatlakozó vágányúti kon­taktuscsoportokhoz, mimellett ugyanazon vágányúti kontaktuscsoportba tartó «ókon­taktusok, oly helyeken, hol az illető vágányútnál a váltók érdekelve nincse­nek, közvetlen vezető összeköttetésben állanak egymással, úgy, hogy a beállí­tott vágányút áramköre a megfelelő vá­gányúti kontaktuscsoport beállítása után a beállított vágányútnál érdekelt váltók és a hozzájuk tartozó reteszelők kontak­tusain megy keresztül. 2. Az 1. igényben védett berendezés foga­natosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a vágányúti kontaktuscsoportok a vá­gányúti blokkészülék áramkörébe van­nak iktatva. 3. Az 1. és 2. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, nagyobb számú vágányúti kontaktuscsoporttal, jelle­mezve azáltal, hogy a vágányúti kon­taktuscsoportok forgatható hengerfölü­leten vannak elrendezve. 4. Váltókontaktus az 1. és 2. igényekben védett berendezéshez, jellemezve azál­tal, hogy a tősínre vagy a hosszlemezre szerelt szekrényben kontaktusemeltyű vagy más alkalmas kontaktusközvetítő van szigetelten elrendezve, mely a csúcs­sínre erősített pecek illetve rúgó beha­tása alatt áll, úgy hogy a váltónak az egyenesbe vagy kitérőbe való mozgatá­sánál a csúcssínre erősített pecek vagy pedig a rúgó a kontaktusemeltyűt illetve a kontaktus közvetítőt az egyik kontak­tusról a másikra mozgatja. 5. Reteszelőkontaktus az 1. és 2. igények­ben védett berendezéshez, jellemezve elzárható szekrényben elrendezett kon­taktusközvetítő által, amely a reteszelő közeg nyírópofájával vagy elzárószer-

Next

/
Thumbnails
Contents