47983. lajstromszámú szabadalom • Mótorkapa

— 10 -és a nyél rovásaiban különböző feszültségre beállítható (11) rúgó szorítja stabil közép­helyzetbe úgy, hogy a kapa a földbe hato­lásakor vagy köre ütközéskor mindkét irányban* kilenghet, amíg a (11) rugóra vagy egy külön ütközőre nem ütközik (4. ábra pontozott vonal). A penge tehát a talajba való hatolásakor alakjához, a rúgó erejéhez és az ütköző helyzetéhez mérten a nyél és a (4) kapatengely útjától majd­nem teljesen független utat követhet, mely lényegileg a kapa alakjától és helyzetétől és a kapának a bevágódás előtti irányától függ és a talajra a legkülönbözőbb módon hathat. A nyelek és pengék helyzetének és hosszának, a (6) és (11) rugók feszültségé­nek, a kapák alakjának, távolságának és súlyának kellő beállítása révén a szükség­hez képest a legkülönbözőbb soros kapa­csoportokat állíthatjuk össze. Ezen összeállíthatóság különböző göröngyök és göröngycsoportok létesítésére már egyma­gában is értékes, még ha az egyes kapák nem is lennének <egy egyesítőszerv által összefogva, mint amilyen a (4) tengely, vagy pl. a (4) tengelyre szerelt vagy csak a kapanyelekre erősített lengő egyesítősin. Ezen egyesítőszervnek [a (4) tengelynek vagy sínnek] az a hivatása, hogy a külön­bözőképen összeállított kapacsoportok ren­des nyugodt mozgását és munkáját szabá­lyozza és különösen szabályos akkordszerű csoprtcsapások létesítését tegye lehetővé anélkül, hogy elhagyná a nem kényszer­műves kapavezetés elvét. Ha ellenben a kapákat egy merev sorrá egyesítenők, akkor egy kapának kőre ütközésekor az egész csoport energiája hatna az ütközés helyén s valószínűleg el­roncsolná a szerszámot. A (6) rúgó már most megengedi, hogy mindegyik kapa sorszomszédjaitól függet­lenül lenghessen ki bizonyos határok között fölfelé vagy lefelé. Ezen rugalmas kapcsolásnak az alant leírandó szabályozható ütésvezérléssel kap­csolatban egyéb előnyei is vannak. Az (1) tartógerendára a kapadobnak egy vagy mindkét oldalán, de azzal nem körül­futóan egy beállítható, többrészű (12, 13, 14) vezérléc van fölerősítve, amelyen a kapadobbal körülforgó és azzal kapcsolt, esetleg rugalmas és hosszúság tekintetében beállítható (17) vezéremelők pl. görgők ré­vén vezettetnek. Ezen (17) vezéremelők a (4) kapatenge­lyekre azoknak szögbeállítása céljából oly módon vannak fölerősítve, hogy a vezér­léceken való gördülés által okozott kilen­gésük a (4) kapatengelyekre és a (6) rugók révén a kapanyelekre vitessen át. Az eme­lők rugalmassága a szerkezetet kiméli. Szögben való be állíthatóságuk a kapák ferdeségét befolyásolja, oldalirányos beállít­hatóságuk pedig lehetővé teszi, hogy a (4) tengelyt kapáival együtt egy következő ten­gelyhez viszonyítva egy kis darabbal, pl. egy tengelyrovásnyira eltolhassuk. A vezérléc (12, 13, 14) részei a dobten­gely, mint központ körül pl. hasítékokban elállíthatok, oly célból, hogy korábban vagy későbben hassanak. A (14) lécív ezenkívül a (15) rúgó hatása alatt áll és a (16) sza­bályozóhuzal segélyével a kezelő személy ülése mellől csap körül kilengethető a ve­zéremelő kilengési szögének növesztése vagy csökkentése céljából. A három vezérlécnek az emelőkre, ten­gelyekre és kapákra gyakorolt közvetlen hatása csak a kapának a földben való tu­lajdonképeni vágása előtti és utáni időre szorítkozik, a vágás alatt ellenben szünetel, mert a kapák a tengellyel és az emelővel súlyuk, centrifugális erejük és a (14) léc utóhatása folytán a vágás előtt erősen ki­lengenek és az emelőt a lécről leemelik, mimellett azonban egy (x) ütköző gátolja meg a túlságos kilengést. A vágás megtörténte után a továbbfor­duló kapatengely a földbevágódott kapákat a dobhoz — és az emelőket a vezérléchez — való közledésre kényszeríti. Emellett a (12) vezérléc rugalmas vége az emelőt megint elfogja, a (13) léc pedig ütközőt ké­pez a kapának a dob felé való túlságos hátra­billenése ellen. A dob tovább fordulásakor a (12) léc megakadályozza a kapákat, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents