47944. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rugalmas és újra nyerhető tárnakiépítés előállítására

2 félköralakban van kivágva, arai által az egész támaszrúd szilárdabban áll. A támaszrudakat a burkolóvas alá a kőzetviszonyok által megkívánt számban helyezzük. A burkolóvas egyik vége a támaszrudakra épített (10) falon nyugszik. A fal előtt a burkolóvas alatt az első támaszrúd van elhelyezve, majd távolabb a fejtendő kőzet irányában még két vagy három rúd van elrendezve (l. ábra). A fejtett részeknek töreecsel való berakása közben a támaszrudakat visszanyerjük. A támaszrudaknak visszanyerése úgy történik, hogy először a támaszrúd középső béklyóját kevéssé lazítjuk, azután a béklyót lefelé verjük, hogy támaszát elveszítse. A törecsrakatnak a hengerre gyakorolt nyomása, melyet a (7) dugattyú benyomása okoz, a fölső félcsőrész alsó végét lefelé szorítja. Ha ezután kézi kalapáccsal vagy hasonló szerszámmal a hosszabb félcsőre ütéseket mérünk, akkor a lefelé kisebb nyomást szenvedő kőzetek a keletkezett nyíláson kigurulnak, a (7) fadugattyú meglazul és a támaszrúd könnyen tovaszállítható, anélkül, hogy ezáltal a födő rázkódást szenvedne (2. ábra). Ha a burkolóvas alatt álló összes támaszrudakat már eltávolítottuk, akkor a törecsrakatból a burkoló vasat is kihúzzuk. Az egyes szakaszokon a burkológerendák helyett hasonlóképen félköralakú lapos vasakat alkalmazunk, melyeknél azonban egynémely. segédeszközre van szükségünk. A laposvasak végeit mindenekelőtt derékszögben meg kell görbíteni és minden oldalon két lyukkal kell ellátni, melyeknek a (11) meggörbített végtől való távolsága a (7) fadugattyú átmérőjének felel meg (a 3. ábra baloldala). A vágat kiépítése ezután a következő módon történik: A lefelé görbített végekkel ellátott (8) burkolóvasra először az erős (9) tőzegformadarabokat helyezzük úgy, hogy ezek a burkolóvas és a födő között foglalnak helyet. Ezután az előbb említett támaszrudakat a burkolóvas alá helyezzük. A vágat kiépítéséhez szükséges támaszrudakat a megkívánt rugalmasság céljából kizárólag tőzeggel töltjük meg. Olyan helyeken, melyek savas vizeket tartalmaznak, a félhengeralakú támaszrúd alsó végébe célszerűen a (12) fadugattyút helyezzük, hogy ezáltal a vasburkolat elpusztulását megakadályozzuk. Miután úgy az alsó, mint a fölső támaszrúd be van szorítva, a burkolóvason lévő lyukakba a (13) csapszögeket vagy szögecseket dúgjuk, melyek a burkolóvas alsó részén kinyúlnak. A meggörbített végek és a csapszögekkel ellátott lyukak célja a következő : Ha a kőzet n3'omása a burkolóvasra irányul, ez kihajlása folytán az egymáshoz illesztett két támaszrúdról lecsúsznék. Ezt azonban a (11) végek meggörbítése által elkerüljük. A bedugott (13) csapszögek megakadályozzák, hogy a sima burkolóvason lévő támaszrudak a vágatba szoríttassanak. Az oldalnyomás lehető elkerülése céljából az érintkezési fölület és a támaszrúd közé a (9') tőzegdarabokat helyezzük. A meghajlítás helyett a burkolóvasnál a (13') csapszögek is alkalmazhatók, mikor is a dugattyú vége ezek közé kerül (a 3. ábra jobboldala). Miután a fadugattyúk tökéletesen a hengerbe szorultak, a támaszrudat ki kell szedni és rövidebb támaszrudat kell beépíteni. Ha a szén kifejtetett, az egész tárnakiépítést újra nyerjük. Az ilyen tárnakiépítésnél elmarad a fa kellemetlen rothadt szaga, ami által a tárnalég sokkal jobb és elviselhetőbb. A kőzet is egészséges és egész marad, mivel az egész tárnakiépítés rugósan enged. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás rugalmas és újra nyerhető tárnakiépítés előállítására, azáltal jellemezve, hogy egy a tárnatámaszrúd szükséges hosszával bíró félcsövet úgy kötünk össze, hogy a három cső egymást hengerré egészítse ki, majd az így nyert hengert a két rövidebb félcső érintkezési fölületéig tőzeggel, a henger további