47911. lajstromszámú szabadalom • Hajlékony film vagy szalag kinematográfok számára

sorokkal van ellátva, melyek a szélek kö­zelében vannak kiképezve és melyekkel a szalagnak hosszirányú menesztésére szol­gáló fogaskerekek vagy egyéb ismert me­nesztő elemek kapcsolódnak. Az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a szalag végtelen hevederként vagy nagy átmérővel biró hajlékony henger alak­jában van kiképezve és az (fl) vonalak az egyik (fx ) ponttól a másik (fx ) pontig ter­jedő egyetlen, folytonos vonalat alkotnak, mely kívánt menetszámmal biró csavarvonal alakjában vonul végig a szalag palástján, ahol is a csavarvonal menetmagassága a képsorozat hossza és a szalag kerülete közti viszony által van megszabva. A képsorozatot azonban nemcsak csavar­vonal mentén, hanem több, párhuzamos sorban vagy oszlopban is lehet a végtelen szalagon elrendezni, ahol is mindegyik sor, ill. oszlop köralakban vonul végig a szala­gon és kezdőpontjába ismét visszatér, azaz minden (fl) sáv maga is egy külön végte­len csikót képez, mely esetben a működte­tés alkalmával a filmnek váltakozva hossz­irányú menesztést, majd, közvetlenül az egyes sávok végpontja vagy a végtelen szalagelemek kezdőpontja előtt oldalirányú eltolást kell adni. Egy további foganatosítási alakhoz jutunk, ha a képsorokat a föltüntetett elrendezéstől eltérően nem hosszirányban, hanem haránt­irányban rendezzük el, mely esetben a ké­pek bemutatásánál a szalagnak váltakozva oldalirányú elmozgást és mindegyik sor vé­génél, a következő sor beiktatása céljából, csekély hosszirányú eltolást kell adni. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (fl, fl) vonalak a szélekkel pár­huzamosan haladó, a szalagnak egyik végé­től a másikig hosszirányban terjedő egye­nes vonalakat alkotnak. Ezen vonalak közti sávok a képsorozatnak egyes szakaszait vagy részleteit tartalmazzák és a képek sorrendje tekintetében váltakozva, a szalag­nak ellenkező végein kezdődnek. Ezen szalag, mindkét végén, az (f3) ha­rántrudakkal vagy végdarabokkal bír, me­lyek célja egyrészt a szalagnak végeit meg­védeni és merevíteni, másrészt annak hossz­irányú menesztését vezérelni. Világos, hogy miután az (fl) sávok képsorozatai válta­kozva ellenkező végeken kezdődnek, az egyik képsor bemutatása után a következő sort, oldalirányban mérve, azon pont mellett kell megindítani, melyben az előtte lévő sor végződik, miért is ezen határpontokon a szalagot meg kell állítani és azután az el­lenkező irányban megindítani. Ezen célból az (f3) harántrudak, egyik végükön, a sza­lag szélén túl meg vannak toldva, mely toldatok, az alább részletezendő működte­tés alkalmával, a pályájukba helyezett, bár­mily megfelelő ütköző szerkezettel működ­nek együtt. Ezen toldatoknak természetesen a célnak megfelelő bármily más alakot is lehet adni. Az (f) szalag azokon a végeken, melye­ken a sorváltáshoz szükséges eltolás és az ellenkező irányú elmozgatás megindíttatik, a fémből vagy más megfelelően szilárd anyagból készült (f5) merevítő szegélydara­bokkal van ellátva, melyek a szalag többi lyukainak megfelelő lyukakkal birnak. Lehet azonban ezen merevítő szegéllyel a szalag­nak egész szélét ellátni és lehet azt a vég­telen hevederalaknál is alkalmazni a kép­sorozat kezdőpontjának megjelölése cél­jából. Úgy az 1., mint a^2. ábrában föltűn tetett foganatosítási alakot is akként módosíthat­juk, hogy a képeket hosszirányú sávok helyett harántirányú sorokban rendezzük el. Mindegyik foganatosítási alak bármily, a képek bemutatására alkalmas géppel kap­csolatban használható. Ily gépek közül már ismeretessé vált és célszerűen alkalmazható az, melynél a gép szekrényén vagy ennek egy részeként egy külső hengeres elem van kiképezve, melyen a film vagy szalag mozog; a gép továbbá egy szánt tartalmaz, mely a. szekrény bel­sejében elrendezett szalagmenesztő szerke­zetet hordja, melynek hatása alatt a szán és ezzel együtt a szalag akként mozgatta­tik el, hogy az utóbbi úgy hossz-, mint harántirányú elmozgást kap; végül a gép a képek megvilágítására és az akár vetítés

Next

/
Thumbnails
Contents