47872. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nehéz és tömött kész szövetdaraboknak törökvörössel való festésére

kolásnak és verésnek vetjük alá, minek következtében a festőanyag a szövetbe hatol. A törökvörös festéklakk a szövetnek nemcsak külső fölületén, hanem belsejében is képződik úgy, hogy az ágyhéj velez, dunnahuzat, csinvat stb. teljesen át lesz festve-Ily módon tökéletesen tiszta és eddig ismeretlen tüzű árút kapunk. Továbbá az árú képe sokkal egyenletesebb, fogása pedig erősebb fény mellett lágyabb lesz úgy, hogy kevesebb idő és munka mellett az eddigieknél sokkal értékesebb árukat kapunk. A találmány szerinti eljárással előállítható (ágyhéjvelez, dunnahuzat, csinvat stb.) jelentékeny tömöttsége által tűnik ki, mivel a nyersfehér fonalakból sűrű szövet készíthető és a fonalak az olajjal való impregnálás és a festéklakknak erre következő képződése folytán megvastagodnak, a likacsok pedig festékkel teljesen eltömetnek. Az árúnak dörzsöléssel szembeni ellenállása sokkal nagyobb, mint ha a fonalak már a matringban megfestettek volna és az árú képe is sokkal egyenletesebb, mivel a matringban való festésnél nem minden fonal kap egyenlő színárnyalatot, különösen fontos pedig az, hogy sokkal többet lehet termelni, mint eddig, mivel a törökvörösre festett szövetdarab előállítása a régi eljárás szerint 5—6 hetet vett igénybe, míg a jelen eljárás szerint ugyanolyan darab 8—10 nap alatt kifesthető. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezésnek egy kiviteli példája a mellékelt rajzon van függélyes metszetben föltüntetve. A festendő (a) szövetet először a (b) fes- j tékkádon húzzuk át, melyben egy (c) festőhenger és (d) kavarószárny van elrendezve. A szövet az (e, e) kifeszítőhengerek és a (c) festőhenger körül fut, miközben a festőanyagot tartalmazó folyadékkal telíttetik. Azután a szövet az (f) és (g) feszítőhengerek és a (h, i, k) vezetőhengerek körül halad tovább. A (h) és (k) vezetőhengerek között az (u) verőléc foglal helyet, mely rugalmas (v) nyélre van erősítve, míg ez utóbbi belső vége a (w) tengelyre ékelt (x) toldathoz van foglalva. Ha tehát a (w) tengelyt pl. az (y) excenter hajtómű segélyével vagy más módon gyorsan előre és hátra forgatjuk, ákkor az (u) verőléc gyorsan lefelé és fölfelé mozog, miközben a (v) nyél rugalmassága folytán gyors és rugalmas ütéseket mér a (h) és (k) hengerek körül futó szövetre, mely (b) festékkádban festőfolyadékot vett föl. Ezen ütések folytán a festőanyag, mely aránylag csak lazán tapad a szövet fölületére, teljesen behajtátik a szövetbe úgy, hogy ez utóbbi még nehezen behatoló festékek esetén is teljesen át lesz festve. A gépállvány alsó részében még egy másik (1) festékkád is el van rendezve, melyhez az (m) festőhenger, (n) kavarószárny, továbbá a (g, o) feszítőhengerek tartoznak. Ezen berendezés folytán a festendő szövetet fölváltva alulról fölfelé és fölülről lefelé lehet járatni és mindegyik esetben a verőléc segélyével kellően meg lehet munkálni. Ha a szövet, mint a rajz mutatja, fölülről lefelé halad, akkor az alsó kád (m) festőhengerét a folyadékból kiemeljük úgy, hogy akkor a verőléccel megmunkált szövet a folyadék fölött a (g) feszítőhenger, (ra) festőhenger és (o) feszítőhenger körül az (s, s) lehúzóhengerek közé és ezektől a (t) tartányba jut. Ellenben ha a bajtógépet úgy kapcsoljuk át, hogy a szövet alulról fölfelé haladjon, akkor az (m) festőhengert a folyadékba merítjük, a fölső (e) festőhengert pedig a folyadékból kiemeljük úgy, hogy most az alsó kádban folyadékkal itatott szövet a (h) és (k) hengerek között az (u) verőléccel ismét megmunkáltatik és így tökéletesen átfestetik. A (h) és (k) vezetőhengerek közötti (u) verőléchez hasonló léceket esetleg több helyen is lehetne alkalmazni úgy, hogy ezen lécek a szövetet többször egymásután munkálnák meg, vagyis festenék át. A leírt eljárással olyan mercerizált törökvörös árú is előállítható, mely lágyság és fény tekintetében az Összes eddig ismert árukat fölülmúlja. Az erre szolgáló eljárás abban áll, hogy a nyersfehér fonalból sűrűn szövött darabot, mielőtt olajjal való