47860. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tűzveszélyes folyadékoknak valamely tartályból való másik tartályba való áttöltésénél eme folyadék kiömlésének és tűzveszélyes gázok elszállásának meggátlására

— 2 — • berendezés, mely valamely csatlakozó cső | tévedésből való nyitvamaradását, tehát a 1 gázok,vagy folyadékok kiömlését tökéletesen kizárja. Mellékelt rajzok a berendezés négy foganatosítási alakját mutatják be. Az összes ábrákon (A) a készlettartályt, (B) a töltendő tartályt, (c) a folyadék vezetékét, (d) a levegő kibocsátó vezetéket, (k) a készlettartályon i alkalmazott kéziszivatfryút jelzi. Az 1. ábra szerint a töltendő tartályon két (g) és (i) összekötő cső van elrendezve, melyeket rendszerint záró süvegek tartanak zárva. Mindkét összekötő cső a tartály belsejébe nyúló csőtoldattal és a rúgóval terhelt (g) illetve (i) visszacsapó szeleppel van ellátva, mely az egyedüli a tartályból a környezetbe kivezető nyílást a rúgó nyomása vagy a tartányban esetleg föllépő nyomás hatása alatt zárja el. A (d) és (c) összekötő csövek (n) és (e) kapcsolásfeleiben szintén (h) és (f) szelepek vannak, melyeket rugók, vagy a tartályban esetleg föllépő nyomás tartanak zárva. Ha most a (d) és (c), csöveket az (1) és (m) süvegcsavarházak segélyével a (B) tartályhoz kapcsoljuk, a két (i) és (h) és a fg) és (f) szelep vezetőrúdja egymásba ütköznek úgy, hogy a szelepek kölcsönösen megemelik egymást. Ezután a folyadékot a töltő szivattyú segélyével akadály nélkül lehet az (A) tartályból a (B) tartányba átszivattyúzni, mialatt a levegő a (B) tartányból a (c) vezetéken át az (A) tartányba áramlik. Ha most a kezelő egyén a (c) csövet tévedésből nem csatolta a (B) tartányhoz, a szivattyúzásnál a (B) tartányban a nyomás annyira növekszik, hogy a kéziszivattyú hatástalanná válik, vagy a szivattyúzást a nagy ellenállás miatt nem lehet folytatni. Ugyanez eset áll be, ha a kezelő egyén a folyadékvezető csövet felejti el összekötni. A csövek be nem kapcsolása esetében tehát a kéziszivattyú avatatlan kezelése nem okozhat folyadék-, vagy gázkiömlést. Helyes csőösszekotésnél, ha a szivattyú a töltés befejezése után tovább működik, a folyadékfölösleg a (c) csövön át az (A) tartályba visszafolyik: a két cső szétkapcsolásánál a négy (f, g, h, i) szelep önműködően bezáródik úgy, hogy sem a csövekből, sem a (B) tartályból gáz, vagy folyadék ki nem ömölhet. A 2. ábrán látható foganatosítási alaknál az (i) szelepet rigóval terhelt dugattyús tolattyú helyettesíti, melyet a (B) tartályban formáló nyomás szintén nem képes kinyitni, de mely a (c) cső bekapcsolásánál kinyílik, amennyiben a csőkapcsolásfél csőszerű nyúlványa a tartály összekötő csövébe hatol, a dugattyús tolattyút leszorítja és ezáltal a (B) tartállyal való összeköttetést létesíti. A 3. ábra a (B) tartály visszacsapó szelepeit zárt állapotukban mutatja a csövek szétkapcsolása után. A 4. ábrán látható foganatosítási alaknál a visszacsapó szelepekkel ellátott csövek nem a készlettartányon, hanem a használati tartányon vannak állandóan megerősítve, minek következtében a szintén összecsapó szelepekkel ellátott csatlakozó csövek az (A) tartályra alkalmazandók. Az 5. ábrán látható foganatosítási alaknál mindegyik tartályon egy-egy cső és egyegy csatlakozó cső van megerősítve. A szelepek elrendezése a csővezetékekben és a csatlakozó csövekben megfelel az 1. és 2. ábra elrendezésének. SZABADALMI IGÉNY. Berendezés tűzveszélyes folyadékoknak, valamely tartályból egy másik tartályba való áttöltésénél eme folyadék kiömlésének és tűzveszélyes gázok kiáramlásának meggátlására azáltal jellemezve, hogy úgy a folyadékvezeték, mint a levegőkibocsátó vezeték csatlakozási pontján ismert, az illető tartályban föllépő belső nyomás alatt ki nem nyíló zárótagok vannak alkalmazva, melyek a tartályoknak a két vezeték összekapcsolása útján történő összekötése által önműködően nyílnak ki. (2 rajzlap melléklettel.) -MJJW RÉSZVÉNYTÁB8A8ÁQ NYOMCMJA BUOWeeit*