47802. lajstromszámú szabadalom • Gőzfűtőkályha
talmát állandónak megtartsa; azért is he- 1 lyeztetett ezen kanyarcső legalúlra, hogy a, : kályhát átjáró légáramlat leghidegebb részével érintkezzék. A nyitott (p) csőnek az a rendeltetése, hogy az egész gőzteret {kazán, emelkedőfezeték, fűtő csövek, esőcső) a küllevegővel Összekösse úgy, hogy ezen terekben a nyo- * más nem lehet nagyobb a küllégkörnyomásnál, a hőfok pedig a 100°-ot nem haladja túl. Ezáltal nemcsak a robbanás , veszélye van teljesen kizárva, hanem a fűtőfölület is állandóan 100f l -os, mi a fűtőlángnak jobb kihasználását eredményezi ahhoz . képest, mintha ez forróbb fölülettel érintkeznék, mert tudvalevőleg egy láng kifejtett melegének annál nagyobb részét adja át egy általa érintett felületnek, minél nagyobb a láng és ezen föltilet közti hőfokkülönbség, mely körülmény jelen esetben gazdaságilag kedvezően ki használtatik. Ezen (p) cső a (q) elzárószerkezettel még vákumtnal, illetve 100°-nál kisebb hőfokkal való dolgozást is lehetségessé teszi, miáltal a hőforrás még jobban kihasználható. Ugyanis, ha bizonyos időn át a fűtőláng melegkifejtőképességének legnagyobb fokán volt tartva és ezáltal a (g) fűtőcsövek és az (o) segédkanyarcső gőzzel megteltek úgy, ha ezután a lángot kisebbítjük, úgy pillanatnyilag több gőz csapódik le, mint amennyit a csökkent láng fejleszt; ennek következményekép a (p) cső nyílásán át levegőnek kell a csőrendszerbe áramolnia. Ha azonban a j(p) elzárószerkezet elzárásával a levegő behatolását megakadályozzuk, úgy ennek következménye a belső nyomás csökkenése kell, hogy legyen, miből tovább következik, hogy a víz most már alacsonyabb nyomás alatt állván, 100°-nál alacsonyabb hőfokon is elgőzölög. A futőiáng szintén ennek megfelelőén alacsonyabb fűtőfölületet érinti és ezáltal jobban kihasználtatik. Az égész kályha célszerűen egy (r) köpennyel vétetik körül, mely nemcsak az egész berendezés beburkolására, hanem első sorban arra szolgál, hogy a fűtőberendezésen át alulról fölfelé irányuló légáramlatot tartson fönn, amiért is célszerű ezt 1 (r) lehetőleg magasra készíteni, az (s) légbevezetőnyílásokat pedig lehető alacsonyan elrendezni. Eddigelé a gőzfűtést csakis mint központi, vagy úgynevezett távfűtési berendezéseket készítették, melyeknél egy központból az összes fűtőtestek táplálfettak. Ez Igen hosszú csővezetékek alkalmazását igényeli és ezáltal nagy melegveszteségeket okoz és megköveteli, hogy a gőznek bizonyos túlnyomása és igy 100° C-nál magasabb hőfoka legyen, mi a fűtőláng kifejtett melegének rosszabb kihasználását eredményezi. Ezen ismert berendezésekkel szemben jelen találmánynál magában a kályhában állíttatik elő és alkalmazíatik is a fűtőgőz, miáltal elesnek az összes vezetékek, valamint a velük járó veszteségek és lehetségessé válik kis gőznyomással, illetve túlnyomás, nélkül és így alacsonyabb gőzhőfokkal, sőt még vákummal is való dolgozáB, mi a tüzelőanyag kihasználásánál nagy gazdaságosságot jelent. Továbbá a tér fűtése főkép légáramlás és nem hősugárzás útján történik, miáltal a szoba megfütése sokkal egyenletesebb, mint a közönséges kályhák, vagy pedig a központi fűtések fűtőtesteinek alkalmazásánál; az állandó légáramlás folytán a levegőnek túlságos mértékben való kiszáradása is elkerültetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szobák, termek és hasonlók fűtésére szolgáló kályha, melynél egy tetszéssz érinti hőforrás vizet gőzölögtet el és a gőz a fűtendő helyiség levegőjétől körüláramlott vezetékben lecsapódik, jellemezve azáltal, hogy egy tüzelőszerkezet fölött beépített (a) gőzfejlesztőből egy mindkét végén elzárt (f) fölszállócső indul ki, melyből számos fűtő és sűrítő (g) kanyarcsö vezet egy (h) leszálló csőhöz, mely utóbbi az előbbiektől hozzávezetett csapadékvizet e gőzfejlesztőbe vezeti vissza. 2. Az 1. alatt igényelt kályha kiviteli alakja jellemezve azáltal, hogy a (h) leszálló csőből egy (o) segédkanyarcső ágazik el, mely egyfelől a gőzfejlesztő vízterébe
