47782. lajstromszámú szabadalom • Invertgázizzólámpa

Wesitelent 1910. évi január Iió 29-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 47782. szám. Ilid. OSZTÁLY-Invertgázizzólámpa. JULIUS PINTSCH AKTIENGESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1909 február hó 16-ika Elsőbbsége 1908 február hó 17-ike. Találmányunk oly invertlámpára vonatkozik, melynek feszes, lapos, gombaalakú lángja van, hogy így egy csésze- vagy le mezalakú izzótestet hozzon izzásba. Ebből a célból a keverőcsövet oly test veszi körül, mely az izzótestet főiül részben vagy teljesen lefödi és így lángterelő gyanánt szerepel, mikor a lángot a lámpakürtő szívóhatása fölfelé húzza. Hogy a kürtő szívóhatását a kellő módon fejthesse ki, a lámpának zárt harangja van, melybe csak korlátolt mennyiségű szekundérlevegő juthat be. A lefödőtest vagy lángterelő a kürtő szívóhatását az izzótest lefödött részéből távol tartja, minek következtében a láng a kellő szétnyújtott alakot veszi föl. Hogy a kürtő szívóhatása a keverőcső irányában kiáramló gázkeverékre kellő módon érvényesülhessen, a külső levegő beáramlását nagy mértékben korlátozni kell úgy, hogy a külső levegő nagyobb ellenállásra találjon, mint a levegő és gázkeveréke, mely akkor, mikor külső levegő beáramlása egyáltalában nem, vagy csak aliír volna korlátozva, a kürtő szívóhatás i nem volna kénytelen lényegében oi<; ^.xyban áramolni. A sok keverőlevegő beszívatása következtében még kis gáznyomásnál is rendkívül erős fütőhatású invertláng keletkezik, ezenkívül a kürtő szívókeresztmetszetébebekapcsolt lángterelő a levegő áramotr akként vezeti és így a lángot akként alakítja, hogy a láng eme lángterelő alsó fölületére rá nem szorulhat. Ezek az előnyök szoros összefüggésben vannak avval, hogy a korlátozott levegőbevezetés következtében a láng körül részben vákuum keletkezik. A levegő bevezetése a lánghoz különböző módon korlátozható. Lehetőleg egyenletes, lapos láng létesítése céljából a lámpaharangba a levegőt a harang fölső szélén vezetjük be, mikor célszerűen arról is gongoskodunk, hogy a levegő a lapos izzótest alsó fölületével is érintkezésbe jusson, mely célból a harangban lefelé kúposán megszűkülő betétet helyezünk el. A kívánt célt akként is elérhetnők, hogy ezt a betétet elhagyjuk és a külső levegőt a harang alsó részén alkalmazott, nem ábrázolt kis nyílásokon vezetjük be. Ezeknek a nyílásoknak természetesen aránylag kicsinyeknek kell lenniök úgy, hogy a külső levegő nagy sebességgel áramolhasson az izzótest felé. Előnyösnek bizonyult, ha a lánghoz az izzótest alsó fölületéhez vozetett külső levegőtől függetlenül fölülről is vezetünk friss levegőt. Ha a levegő beáramlását erősen korlá-