47743. lajstromszámú szabadalom • Összecsukható tolókocsi

13. ábra a kocsi egy részének metszete, mely a kocsiszerkezetnek a tokkal való összeköttetését láttatja, a 14. ábra a 13. ábra 14—14 vonalán át vett metszet, és végre a 15. ábra a 13. ábra 15—15 vonala szerinti metszet. A találmánybeli toló- vagy gyermekkocsinál zárótok van elrendezve, mely két részből, illetve tokfélből áll. Az (1) tokfél az ülést és fogantyút, a (2) tokfél pedig a kocsikerekeket fogadja magába, vagyis a kocsi szerkezetének az ülést és a fogantyút tartalmazó része az (1) tokfélbe, viszont a kocsi futó kerekeit tartalmazó szerkezet a (2) tokfélbe csukható össze. A találmány természetesen nincs éppen erre az elrendezési módra korlátozva. Az (1) és (2) tokfél egymással előnyösen kapcsoló rudak útján csuklósan van összekötve és a csuklók a tokfelek egyik végén vannak alkalmazva. A föltüntetett foganatosítási alaknál a kapcsolórudakat a (3) rudak képviselik, melyek a (4) és (5) csuklók útján vannak az (1), illetve (2) tokféllel összekötve. A kapcsolórudak hossza úgy van megállapítva, hogy az (1) és (2) tokfelek viszonylagos elmozgatása a szerkezet összecsukásánál és szétnyitásánál kényelmesen lehetővé válik. A (6) zárólemez az (1) és (2) tokfélnek zárt és nyitott helyzetben való megtartására szolgál; ez a (6) zárólemez (7) hasítékkal bír, melyen a (8) rögzítőpecek nyúlik át, mely azt helyzetében biztosítja. Az említett zárószerkezet, mely a tokot nyitott és zárt helyzetében biztosítja, fontos jellemzője a találmánynak; ugyanis a kocsiszerkezet a tokkal úgy van összekötve, hogy a tokfeleknek nyitott helyzetben való rögzítésénél a kocsiszerkezet is a nyitott munkahelyzetben tartatik meg. A találmánybeli kocsi további sajátossága, hogy a toknak kettős szerepe van: egyrészt a kocsi szerkezetét magába zárja, ha az utóbbi össze van csukva, másrészt tartókeretet képvisel, ha a kocsi munkahelyzetbe van szétnyitva, mint ezt az alábbiakban leírjuk. A tolókocsiszerkezet azon részében, mely az ülést és fogantyút foglalja magába és mely az (1) tokfélbe csukható össze, (9) üléstartórudak vannak szerelve. A (9) rudak alsó vége a (11) csuklók segélyével van az (1) tokféllel összekötve és a (11) csuklók a (12) támasztókra vannak szerelve (8. ábra), melyek az (1) tokfél oldalfalaitól kissé befelé állnak, olyképen, hogy (13) tereket hagynak szabadon az oldalfalak és a (9) rudak között, mely terek a szerkezet öszszecsukásánál a fogantyú befogadására szolgálnak. A (9) rudak fölső végükön (14)-nél a (15) üléstámasztókerettel (1. ábra) vannak csuklósan összekötve, mely keret az (1) tokfél alaplapján elcsúsztathatóan van elrendezve. A (15) keret alsó végén előnyösen (16) görgőkkel van ellátva (4. ábra) úgy, hogy eme keret az (1) tokfél alaplapján az összecsukott helyzetből a szétnyitottba és viszont szabadon elcsúszhatik. A (17) fogantyú (18) fogantyútartórudakra van erősítve, melyek a (19) csuklók (11. ábra) útján vannak az (1) tokféllel összekötve. Az (1) tokfélben (20) támasztók vannak elrendezve a (19) csuklók megtámasztására, és pedig olyképen, hogy a (19) csuklókat és a fogantyúrudakat az (1) tokfél oldalfalainál tartják úgy, hogy a fogantyúrudak összecsukásánál azok a föntemlített (13) terekbe kerülnek. Amint a 9. ábrából világosan kitűnik, a (20) támasztók (21) ütközőkkel vannak ellátva, melyekkel a fogantyúrudak a (19) csuklók fölötti pontokon kapcsolódnak úgy, hogy a (18) rudaknak a munkahelyzetbe való kilengetését határolják és a (18) rudaknak az (1) tokfél végfalaival való érintkezését meggátolják. A (22) ülésmozgatórudak az ülést támasztó kerettel (23)-nál, a (18) fogantyútartórudakkal pedig (24)-nél vannak csuklósan összekötve. Ha a fogantyút befelé lengetjük az (1) tokfól felé, úgy a (22) rudak az ülést támasztó keretet az a nyíl (3. ábra) irányában fogják tovatolni úgy, hogy a (9) üléstartórudak a (10) üléssel együtt lefelé az (1) tokfélbe lenghetnek, amint ezt alább részletesen leírjuk. Az ülés (25) háta a (9) rudak fölső végével tetszőleges módon lehet összekötve. Az alábbiakban a (2) tokfelet és a kocsi-