47739. lajstromszámú szabadalom • Sínkötés

Meícteíent IDIO. évi január hó 27-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 47739. szám. V/a/l. OSZTÁLY. Sínkötés. LIEBERMANN ÁGOST GYŐZŐ VÁLLALKOZÓ BUDAPESTEN. Pótszabadalom a 44810. sz. törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja 1903 november hó 7-ike A 44810. számú törzsszabadalomból oly sínkötés vált ismeretessé, melynél a sínvégeken a hevedereket helyettesítő kivastagodások vannak a sínnyakkal egy darabban kihengerelve, a sínvégek pedig akként vannak elvágva, hogy a sín hosszanti tengelyével hegyes szöget képező ütköző hézag keletkezzék, mimellett a hevedereket képező kivastagítások egyike a kapcsolást végző fejes csavarok fejeit befogadó, sík fenekű csatornával, másika pedig a csavarházak alátámasztási fölülete gyanánt szolgáló sík fölülettel van ellátva. Jelen találmányom tárgya ennek az ismert sínkötésnek oly javított foganatosítási alakja, melynél a hevedereket pótló kivastagítások külső fölülete lépcsőzetes, az ütköző hézagot képező és a síntengellyel h. gyes szöget alkotó sík fölületek helyett pedig két lejtős fölületből alkotott, konkáv, illetve konvex fölülettel vannak helyettesítve úgy, hogy a lépcsőzetes kivasr tagítások a sínvégeknek sínvégek ferde elvágása által előidézett gyöngítését szüntitik meg, az egymásba illő ékfölületek pedig a függélyes irányú terheléseknek az egyik sínvégről a másik sínvégre való átvitelét teszi lehetővé, minek következtében a sínkötés rendkívül szilárddá és merevvé válik. A csatolt rajzon a találmány tárgyát képező sínkötés az 1. ábrán oldalnézetben, a 2. és 3. ábrán az 1. ábra 2—2, ill. 3—3 vonala szerint vett függélyes, a 4. ábra pedig az 1. ábra 4—4 vonala iszerint vett vízszintes metszete. Mint az a 4. ábrán látható, a két sínvég ferde (c) ütközőfölületben érintkezik egymással, ezek az ütköző fölületek azonr bian nem sík fölületek, mint a törzsszabadalomban, hanem a 3. ábra szerint homorú, illetve domború, egymásba illő ékfölületek, mely ékfölületek I—I éle vízszintes egyenes. A sínnyakon a (b), illetve (bl) kivastagítások vannak alkalmazva, melyek hossza a (c) ütközőfölületek vetületének hosszán val egyenlő, illetve ennél nagyobb és melyek külső fölülete lépcsőzetes úgy, hogy a kivastagítás magassága a sínvégek felé növekedik és a (d) csavarok fejeit befogadó csatorna, valamint a csavarházak alátámasztására szolgáló sík fölületek egyes, különböző magasságban fekvő (e, el, e2), illetve (el, ej, e|) szakaszra oszlik. A kivastagítás jelzett alakítása következtében