47691. lajstromszámú szabadalom • Rouleau-szövetnyomó eljárás melange- és chomgeanthatások elérésére

Megjelent 1910. évi január hó 24-én. MAGY, szabadalmi KIR. hivatal SZABADALMILEIRAS 47691. szám. XIV/e- OSZTÁLY. Rouleau- szövetnyomó eljárás melange- és changeant hatások elérésére. siefert-schwab eduárd fővegyész neunkirchenben. A bejelentés napja 1908 szeptember hó 3-ika Jelen találmány tárgya rouleauszövetnyomó eljárás, mely lényegileg abban áll, hogy a vésett nyomóhenger csak akkora nyomással szoríttatik a szövethez, hogy annak csak kiemelkedő részei, pl. egy gyapotszívet vagy gyapjúmusselin keresztezési pontjai veszik föl a festéket. A szövési hatásoknak vésés által való közvetlen utánzásától eltekintve, már jgyakran megkísérelték a szövetnyomásban szövethatásokat oly módon elérni, hogy a szövet kiemelkedő részeit valamely készülék segélyével a mélyebben fekvő részektől eltérő színezéssel látták el. Ezen eljárások azonban, melyek a 328013. számú francia és a 172036. és 187124. számú német SZSlr badalmakban vannak ismertetve, kiviteli nehézségek folytán aligha jutottak még túl a kísérletezés stádiumán. Ezzel szemben nagy eredményt ért el a körülbelül 10 év előtt bevezetett, nem szar badalmazott, ú. n. törlő- vagy köszörülőeljárás, mely lényegileg abban áll, hogy a szövet úgy vezettetik kifeszített állapotban egy vésett forgó rézhenger fölött, hogy a hengert úgyszólván csak íórinti, miáltal csak a kiemelkedő részek, különösen azonban a hosszfeszültség folytán különösen előnyomuló vetülékfonalak veszik föl a festéket. Ezen eljárás, mely nemrég bársony-és borzolt árúkra is (alkalmassá tettetett (375072. számú francia szabadalom, i Zeitschrift für Farbenindustrie, 6. évfolyam), szintén bizonyos hátrányokkal bír. Ezen eljárás természetében rejlik ugyanis, hogy a feszültség, mely megkívántatik ahhoz, hogy a szövet a festés céljából könynyedén legyen a nyomóhengerhez, szorítható, csak a láncfonalak irányában adható meg. Amíg már most bársony- és borzolt áruk simulékonyságuknál fogva teljesen odafekszenek a vésett hengerhez úgy, hogy az összes fönt lévő rostok ^egyenletesen veszik föl a festéket, íaddig borzolatlan szöveteknél a hosszfeszültség nem elég arra, hogy kis kiemelkedéseket, mint például egy egyszerű vászonkötés vagy gyapjúmusselin keresztezési pontjai, szabályosan és egyenletesen hozzon a nyomóhengerrel érintkezésbe. A feszültség alatt ;nem álló vetülék ridegsége folytán azon keresztezési pontok, melyek kissé vastagabb , fonalak között, vagy egy esetleges ráncban fekszenek, elkerülik a festékhengerrel való érintkezést', miáltal egyenlőtlenségek jönnek létre. Jelen eljárás ezen hátrányokat elkerüli,