47679. lajstromszámú szabadalom • Elektrokémiai eljárás foszforsavnak ipari célokból, főként foszfortrágyák készítése céljából való előállítására

ha a reakcióba lépő anyagok közé erős redukáló anyag, pl. szén jut, akkor ez utóbbi a foszforsavanhydridet foszforrá redukál­hatja, ami természetesen fölösleges veszte­ségeket okoz. Ennélfogva célszerű a ke­mencét úgy berendezni, hogy annak belse­jében foszfor ne képződjék, mert ha ez meg­történnék, akkor a foszfort a kemence más részében ismét foszforsavanhydriddé kellene oxydálnunk. Tehát gondoskodnunk kell arról, hogy a kezelt anyag szénnel vagy szén­elektródákkal ne jöjjön érintkezésbe, hanem csak sugárzó hő, vagy pedig a kemence­falak külső oldalának fölmelegítése által hozassék a kivánt hőfokra, amint ez némely ellenálláskemencékben történik. Igen alkal­mas ezen célra a vasolvasztásra általánosan használt Stassano-féle kemence, melynél a hevítést egy vagy több, a kezelendő anyag fölött létesülő fényív végzi oly módon, hogy a fényívek hője közvetlenül hat az olvasz­tandó anyagra, vagy pedig, mint a láng­kemencéknél, a kemence boltozatáról sugár­zik vissza. A foszforsavanhydrid olcsó előállítása a foszfátnak eddigi nedves úton való kezelé­sével szemben lényeges előnyt jelent. A találmány szerint az előállítás olcsósága a következő okok eredménye: a) Az energiafogyasztás éppen csak annyi, amennyi szükséges, mivel nem lépnek föl fölösleges bomlások és reakciók, melyek pazarlásra adnának okot. b) A reakció tökéletesen megy végbe, anélkül, hogy a foszfátot finomra kellene őrölni, mely művelet az eddigi eljárásoknál nélkülözhetetlen és eléggé költséges volt. c) Az elektródák kopása igen kismérvű, mivel azok csak az áram átvezetésére hasz­náltatnak és nem vesznek részt a vegyi reakcióban, mely a foszforsavanhydridet létrehozza. A melléktermék gyanánt kapott káleiumszilikát, mely az alkalmazott foszfát vagy foszforit és az elért hőfok szerint vál­tozó összetétellel fog bírni, cement- vagy üveggyártásra alkalmas anyag gyanánt hasz­nálható föl, mivel ezen célra igen értékes. d) A Si 02 reagens, mely a foszforsavan­hydrid kiválasztására szolgál, majdnem min­denütt könnyen és olcsón beszerezhető. A vízben fölfogott és összegyűjtött fosz­forsavanhydrid azután ugyanugy, mint a dikálciumfoszfát előállításánál történik, a nyers foszfátnak vagy foszforitnak mono­kálciumfoszfáttá való átalakítására használ­ható föl a következő egyenlet szerint: Ca3 (P04 ) 2-)- 2P2 06 + 6 H20 = 3 Ca Hé (P04 )* Ha a P2 06 vízoldatát némi ideig nyuga­lomban hagyjuk, akkor ez magától átalakul ortofoszforsavvá, melyet oldható sók elő­állítására és pl. kálciumkarbonátok vagy mészhydrátok megtámadására használhatunk föl, hogy technikailag tiszta monokálcium­foszfátot kapjunk. A foszforsavat mészve­gyületek helyett más bázisokkal pl. ammó­niával, kálival stb. is összehozhatjuk, hogy olyan trágyát állítsunk elő, melynek vala­mennyi alkatrésze hasznos. Általában a le­írt eljárás utat nyit a foszfortartalmú anya­goknak a földmívelésnél való legérdekesebb alkalmazásaira. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektrokémiai eljárás foszforsavnak ipari célokból, főként foszfortrágyák készítése céljából való előállítására, jellemezve azáltal, hogy foszforit és kova keverékét elektromos kemencében magas hőfokra hozzuk és pedig oly módon, hogy az elektródák szenének a reakcióban való részvételét megakadályozzuk, azután az ily módon kapott foszforsavanhydridet vízben összegyűjtjük, hol az magától ortofoszforsavas oldattá alakul át, mely az oldható sók előállítására szolgál. 2. Az 1. igénypontban védett eljárásnak egy kivitele, jellemezve azáltal, hogy az elek­tromos kemencéből kapott foszforsavan­hydridet víz jelenlétében foszforittal hoz­zuk össze oly célból, hogy monokálcium­foszfát képződjék. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett eljárás­nak egy kivitele, jellemezve azáltal, hogy a kovát könnyen bomló kovasavas sóval helyettesítjük. Pallas rés/.vénytársasíig nyomdája Budapesten

Next

/
Thumbnails
Contents