47662. lajstromszámú szabadalom • Nátrongőzfejlesztő telep tenger alatt járó naszádok gőzgépjeinek üzemére

- 2 — töltve (saffozott részükön), míg az (a2) lúgtartályokban (a sraffozott részükön) töménynátronlúgoldat van. Ha már most a tenger alatt való járásnál a (D) gép fáradt gőzét az (E el) vezetéken a nátronlúgba vezetjük, ez a gőzt elnyeli. A nátronlúg a benne levő hőt az (al) víztartályban levő vízzel közli és ezt elpárologtatja. Az ekként keletkezett friss gőzt a (C) vezeték vezeti a (D) gőzgéphez. Ha a vízszín egy bizonyos magasság alá sülyed, az (al) víztartályokat a (G) szivattyú a (B) tartályból táplálja. Mint az további magyarázat nélkül érthető, az (al) víztartály táplálása közben az (A) nátrontartály és a (B) tápláióvíztartályok viszonylagos elrendezése következtében az egész kazántelep súlypontja csakis függélyes irányban fog némileg eltolódni, míg a naszád hossztengelye irányában súlyponteltolódás föl nem lép. A naszád egyensúlyi helyzete tehát nem változik, mi a tenger alatt való menet szempontjából igen fontos. A 2. ábrán látható nátronkazántelep az előbb leírttól lényegében csakis annyiban tér el, Ifogy a két (B) tápláló víztartály egyetlen' (A) nátronkazán két oldalán van elhelyezve. Az egész kazántelep súlya ennél az elrendezésnél is ki van egyenlítve a függélyes (x—x) középsíkhoz viszonyítva. Az (A) nátronkazán (al) vízterébe a (B) tartályokban lévő tápláló vizet ennél az elrendezésnél is egy (G) tápláló szivattyú vezeti be. Az (al) víztartályok táplálása ennél a kazántelepnél sem idézi elő a súlypont eltolódását a naszád hosszaságirányában. A nátrongőzfejlesztő telepnek a 3. és 4. ábrán látható foganatosítási alakja a 2. ábrán látható gőzfejlesztőhöz hasonlít, de itt a tápláló víztartályok a nátronkazánnal egy egységgé vannak egyesítve. Eme foganatosítási alaknál a nátrontartály egy vékonyfalú (H) henger, melyben a (J) vízcsöves kazán van beépítve. Ennek hengeres (il) víztartályai a (H) lúgtartály (hl) falaiba vannak ágyazva. A (H) nátrontartály hengeres palástja a (hl) homlokfalakon túl meg van nyújtva, és egy-egy második (h2) fal segélyével el van zárva, az ekként keletkezett (K) tartályok a tápláló víz befogadására szolgálnak. A legfölső (i) víztartály homlokfalától a (C) frissgőzvezeték megy a (nem ábrázolt) gőzgéphez, melynek fáradt gőzét az (E el) vezetéken vezetjük be a nátronlúgba. Az (E el) gőzvezeték (el) része ebből a célból szűk (e2) furatokkal van ellátva. A két (K) tápláló víztartályt az (L) vezeték köti össze egymással, melytől az (F) cső vezet a (G) szivattyúhoz és innen a (J) vízcsöves kazán alsó (il) víztartályához. Minthogy a (J) vízcsöves kazán és a (K) tartályok súlya ennél az elrendezésnél is ki van egyenlítve a függélyes x—x középsíkhoz viszonjntva, a (J) vízcsöves kazán táplálásánál ebben az esetben sem tolódhatik el a kazántelep súlypotja a naszád egyensúlyát károsan befolyásoló módon. A legutóbb leírt kazántelep az előbb leirt, elkülönített nátrontartállyal és tápláló víztartállyal biró kazántélepnél annyiban előnyösebb, hogy a (K) tápláló víztartályokban levő elpárologtatandó vizet a nátronlúg, és a vízcsöves kazán állandóan magas hőmérsékleten tartja. Két (K) tápláló tartály helyett a nátronkazánt csak egy tápláló tartállyal is lehetne kapcsolni, melyet pld. a 4. ábrán pontvonalasan jelzett helyzetben (Ki) vagy (K2) a nátronkazánnal koncentrikusan, ennek közepén vagy kerületén lehetne elhelyezni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Nátrongőzfejlesztő telep tenger alatt járó naszádok gőzgépjének üzeméhez, azáltal jellemezve, hogy legalább egy nátronkazán és legalább egy víztartály van oly elrendezésben alkalmazva, hogy a nátronkazánnak a tápláló víztartályból való táplálásánál a gőzfejlesztőtelep súlypontja a naszád hosszanti irányában el ne tolódjék. 2, Az 1. alatt védett nátrongőzfejlesztőtelep egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a nátrongőzfejlesztő és a tápláló víztartály egyetlen kazánban van egyesítve. (I rajzlap melléklettel.) P alias részvénytársaság nyomdája Budapesten