47652. lajstromszámú szabadalom • Eljárás viscosus anyagokat pl. melaszt könnyebben kezelhetővé tevő fölszívóanyag előállítására

Megjelent 191Q. évi január hó 22-én. MAGY. g|g» KIR. SZABADALMI jj|p HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 47652. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás viscosus anyagokat, pld. melasszt könnyebben kezelhetővé tévő fölszívó anyag előállítására. CIE INDLLE.DES ALCOOLS DE L'ABDÉCHE CÉG PÁRISBAN. A bejelentés napja 1909 április hó 16-ika. Találmányunk tárgya eljárás oly fölszívó- | anyag előállítására, mely viscosus folyadé- J kokhoz, pl. melasszhoz és hasonló anyagokhoz i keverve ezeket nem viscosus és könnyebben kezelhető keverékekké alakítja át. Ha fürészport, vagy finomra elaprózott fát nyomás alatt és magasabb hőmérsékletnél kénessav hatásának teszünk ki, a cellulóza egy része és a fában levő csersav cukorrá változik át, melyet a változatlanul maradt anyagból hosszabb ideig tartó mosással távolítunk el. Az eljárás terméke tehát egyrészt cukor -oldat, másrészt a fürészporból hátramardt, cukrot és csersavat nem tartalmazó cellulóza. A visszamaradó mellékterméket alkalmas módon, sajtolással, centrifugálással vagy melegítéssel annyira kiszárítjuk, hogy nedvesség tartalma pl. 20 százaléknál kevesebb legyen, mikor azt fölszívó anyag gyanánt lehet fölhasználni, mi akként történik, hogy azzal az anyaggal, pl. melasszal, melyet föl akarunk szívatni, összekeverjük. Ez a keverék porszerű anyagot képez, melyet zsákokba lehet rakni és poralakban vagy pogácsákká sajtolva lehet forgalomba hozni. A fürészporból hátramaradt cukrot és savakat nem tartalmazó cellulóza egyszerű mechanikai fölszívóanyag • gyanánt tekintendő, a keverékben a fürészpor által fölszívott anyag összes vegyi tulajdonságai változatlanok maradnak; de az anyag maga száraz és könnyen kezelhető. Az ekként a fürészporból előállított fölszívó anyag 30 része egész 70 részig terjedő melasszmennyiséget szívhat föl, mikor a keverék még pogácsákká sajtolható vagy zsákokba rakható marad. A fölszívóanyag a vele összekevert melassze és viscosus anyagok könnyű szállítását és kezelését teszi lehetővé. Ily módon el lehet kerülni azokat a gyakran tetemes veszteségeket, melyeket a viscosus anyagoknak az edények falaihoz való tapadás okoz. Az így fölszívott anyagokat továbbá hosszú ideig lehet konzerválni és alkalmas módon bármely kívánt időpontban eredeti állapotukba visszahelyezni. Végül ha a fölszívó anyagot bizonyos desztillációmaradékokkal keverjük, ezeket bizonyos anyagok leválasztása céljából oly kémiai műveleteknek vethetjük alá, melyeket alkalmazni nem lehetne, ha a fölszívó anyagot nem használnék. Különösen előnyös e fölszívó anyag oly