47633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rugalmas kerékabroncsok előállítására

Az 1. ábra a feszítőgyűrűket abban az ál- , lásban láttatja, melybe azok az eljárás fo­ganatos íthatása céljából hozandók. A 2. (és 3. ábrák az eljárás két különböző fogainatosításii módja szerint előállított ab­roncsoknak h arántmetszetei. A két (A, B) ífeszítőgyűrűt (1. ábra) a kész abroncsban a (D) köpeny (2. ábra) veszi körül, ahol is külső (B) feszítőgyűrű és (D) köpeny közé célszerűen a (C) párna van beiktatva. A kerékabroncsot már most a találmány szerint a következőképen állítjuk <el.ő: A két (A, B) feszítőgyűrű között megfe­lelő szerkezetet rendezünk el, melynek se­gélyével a gyűrűk egymáshoz képest pon­tosan koncentrikus helyzetben és tökéle­tesen rögzíttetnek. Ezen célból a két gyű­rűn több, sugárirányú (d) csavarorsó (1. ábra) van átvezetve, melyeknek 'helyes be­állításával a gyűrűk egymáshoz kéx>est me­reven rögzíthetők és egyúttal egymással központosíthatók. A rögzítésre természete­sen más szerkezet is alkalmazható, de an­nak minden esetben akként kell kiképezve lennie, hogy azt később, az abroncs elkér szítése után, el lehessen távolítani, vagy legalább is akként, hogy ámbár '3lZ SjZ elő­állítás alkalmával föllépő igénybe vételekre nézve merev legyen, mégis a keréknek ké­sőbbi használatánál föllépő igénybevételek­nek engedjen. Lehet pl. ia merev orsók he­lyett kötelekből vagy hasonló elemekből álló hajlékony küllőket helyezni a két gyűrű közéi mely küllőket oly {vastagságban al­kalmazzuk, hogy azok a köpeny előállítása alkalmával föllépő húzó feszültségeknek ellenálljanak, a keréknek későbbi hasznár lata közben azonban elszakadjanak és így a feszítő gyűrűiknek szabad xelativ mozgé­konyságát többé ne gátolják. Ha az abroncsot a 2. ábrán föltüntetett alakban akarjuk előállítani, akkor első sor­ban is a két ,(A, B) feszítőgyűrűt az (E) gumiburkolattal vesszük körül, mely jaz el­gázusítandó anyagok fölvételére szolgál. Ez­után a kaucsukból vagy hasonló anyagból kéízült (C) párnát illesztjük föl. Ezt a pár­nát oly fokú elővulkanizálásnak vetjük alá, hogy az a kívánt jalakot megtartsa és az abroncsnak későbbi vulkanizálásakor ele­gendő lággyá váljék arra, hogy föladatá­nak, mint rugalmas párna eleget tegyen, mely körülményre a párna összetételének és elő vulkanizálása fokának megállapítása­kor tekintettel kell lennünk. A (C) párna fölillesztése után gumi­zott szövetből készült bandage-oknak szük­ség szerint kisebb vagy nagyobb számban való fölgöngyölítésével a (D) köpenyt ál­lítjuk elő. Végül az egészet még a célsze­rűen szintén kaucsukból készült (F) védő­burokkal vesszük körül. Előnyös úgy magát a (D) köpenyt, mint az (F)~ védőburkot a futó fölületen kissé vastagabbra méretezni, mint az abroncs; ol­dalain és fölső részén. Az ekként előkészített abroncsot egy vul­kanizáló kazánba vissaük és abban ismert módon vulkanizáljuk. Az abroncsnak a 3. (ábrában föltüntetett alakjánál az (Ej gumiburkolat a (C) pár­nát is körülveszi, a ívulkanizáláskor kifej­tett hatása azonban ugyanaz, mint a 2. ábrán föltüntetett abroncsnál. A vulkanizáláskor létesített fölhevítés folytán keletkező gázok az (E) gumiburko­latot földuzzasztják és a köpenyt alkotó rétegekhez odaszorítják, miáltal ezek ki­felé és egymásra nyomódnak. Hogy ekkor az abroncsnak a kívánt alakot adjuk, azt vagy egy fémmintába zárjuk ,vagy egy, nem gumizott szövetburokkal vesszük körül. |A fémminta vagy az említett burok már most megakadályozza a gumizott szövetrétegek kiterjedését, minek folytán ezek oly erő­sen fognak egymáshoz odaszorulni, \hogy a keletkezett gázok nem tódulhatnak közé­jük. Ekként a vulkanizálás alkalmával a különböző rétegeknek intenziv egyesülése biztosítva van. > A (C) gumipárna (2. ábra) közönséges gumi helyett likacsos gumiból is készülhet úgy, mint a gumiszivacsok, csupán kis pó­rusokkal. Ezen célból a gumipárna haránt­metszstének megfelelő hosszú egyenes gumisávokat állítunk elő, ezeket likacscssá tesszük és elővulkanizálásnak vetjük alá.

Next

/
Thumbnails
Contents