47614. lajstromszámú szabadalom • Nyomólevegővel, vagy nyomófolyadékkal vagy nyomógázzal hajtott távállítómű

_ 4 — bina által mozgatandó typ- vagy számtartónak stb. ez a helyzete véletlenül a kívánt nyomtató-, dombornyomó- vagy megfigyelendő helyzetnek felel meg, akkor a (J) eső megjelölésének a turbina ezen helyzetében beállított elemcsoport megjelölésével egyeznie kell. A jobb megértés kedvéért tegyük föl pl., hogy a turbina tengelyével oly typkerék van szilárdan összekötve, melynek kerülete szintén csak kilenc és pedig (A)-tói (J)-ig terjedő typet tart (5. ábra). A föntiek szerint tehát az 5. ábrán föltüntetett turbina helyzet mellett a (J) typ nyomtatóhelyzetet foglal el. Ha már most továbbá föltételezzük, hogy a nyomtatóhelyzet a turbina fölső részén fekszik, akkor a typkeréknek azon helye van a (J) typpel ellátva, mely az (y) kamrával szemben fekszik (5. ábra). Ha már most például a (B) csövet nyitjuk, akkor a turbina addig forog, míg az (y) kamra a (B) cső elé kerül, mely célra tehát a turbinának két beosztással kell balról-jóbbra mozogni. Ezáltal a typkerék kerületén lévő (B) typ is a nyomtatóhelyzetbe kerül. Ha a turbinának az 5. ábrán rajzolt helyzete mellett a (B) cső helyett az (F) csövet nyitjuk, akkor az (y) kamrának három beosztással jobbról-balra kell forognia. Ezáltal a'typkerék kerületén lévő (F) typ a legmagasabb, azaz a nyomtatóhelyzetbe kerül. Ebből az is következik, hogy egy csőnek ismételt nyitása esetén föltéve, hogy e két nyitás között egy másik csövet nyitottunk, a turbina — mindenkori helyzetéhez képest — más irányban is foroghat, mint az első csőnyitásnál. Példa: Ha az 5. ábrabeli helyzet mellett a (C) csövet nyitjuk, akkor a (C) typ nyomtatóhelyzetbe kerül és az (y) kamra a (C) cső elé jut. E helyzetben azon lapátkamra áll a (G) cső előtt, mely az 5. ábrán a (D) cső előtt áll és a (G) typ azon helyzetét foglalja el, amelyben az 5. ábrán a (D) typ fekszik. Ha már most a (G) csövet nyitjuk, akkor a turbina négy beosztással ugyanazon irányban foreg tovább, mint előzőleg úgy, hogy most az (y) kamra a (G) cső elé kerül, míg a (C) 1 cső előtt azon lapátkamra áll, mely az 5. ábrán az (E) cső előtt fekszik. Ha ezután ismét a (C) csövét nyitjuk, akkor a turbina négy beosztással visszaforog, tehát a (C) cső első nyitásánál fölvett iránnyal ellentétesen mozog. Természetes, hogy e kiviteli alaknál a nyomóközegnek nem szabad érintőlegesen, hanem pontosan sugárirányban kell a turbinát megcsapnia, minthogy a turbina forgásiránya folytonosan változik. Ugyanezen okból a helytálló (t) vezetőlapátok is j sugárirányban rendezendők el. Azonban a turaina ez a kiviteli alakja is berendezhető oly módon, hogy a turbinát tengelyirányban éri a nyomóközeg. Ebben az esetben az egyik csoport lapátjait a másik csoport lapátjaihoz képest ellentétesen kell állítani. Az (y) kamra keresztmetszete ez esetben is trapezalakú, azonban a keresztmetszet nem a függélyes keréksíkban, hanem egy erre harántirányú síkban fekszik. A helytálló (t) vezetőlapátok ez esetben mellőzhetők. Minta bevezetésben említettem a turbina lapátkoszorújának nem kell mindig zárt közt képeznie, hanem az a köralakú koszorúnak csak egy része (szegment) gyanánt, vagy pedig egyenes vonalban lehet kiképezve. A 7. ábra az utóbbemlített kiviteli alak vázlatos hosszmetszete ide- és oda való mozgatásra. Az egyenes vonalú (1) lapátkoszorú két (al, bl) vezetősín között van vezetve. Az egészet egy a rajzon föl nem tüntetett köpeny zárja körül. Ha a nyomóközeget az (i) csövön át vezetjük be, akkor az (1) lapátkoszorú jobbról-balra mozog, míg a nyömóközegnek a (h) csövön át való beeresztésénél a lapátkoszorú balról-jobbra mozog. A 8. és 9. ábra az egyenes vonalú lapátkoszorú oly kiviteli alakjának fölülnézete, részben vízszintes metszete és függélyes hosszmetszete, melynél mindegyik mozgásirány részére egy külön lapátkoszorú van elrendezve. Az ide- és oda menő mozgásnak egy lengethető elemre való átvitele céljából a két koszorú oldalt fogasrúd gyanánt van kiképezve, melyekbe a forgatandó tengelyen elrendezett közös (zl) fogaskerék