47519. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyomnövények elpusztítására
Megjelent 1909. évi december hó 29-én. MAGY. ngn KIR. SZABADALMI j^H HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 47519. szám. X/a. OSZTÁLY. Eljárás gyomnövények elpusztítására. LÜTGERING GYULA GYÁROS GROSS-LAFFERDEBEN. A bejelentés napja 1909 április hó 6-ika. Találmányom tárgya új eljárás a gyomnövények elpusztítására, mely az erre a célra már használt vasvitriol alkalmazásán alapszik. Ezt az anyagot eddig vagy oldat alakjában fecskendezték a gyomnövényekre, vagy kalcinálása és ásványi eredetű súlyosító anyagok, pl. foszfátok, mészkő, agyagpor hozzákeverése mellett történő megőrlése után poralakban hintették a növényekre. Az első eljárás kényelmetlen és nem elég hatásos, mert a növényekről a ráfecskendezett anyag nagy része idő előtt lefolyik, a második eljárásnak viszont az a hátránya, hogy a vasvitriol erős hevítésnél elbomlik és hatástalanná válik, a finomra őrölt, homokszerű anyag pedig csak roszszul tapad a növényekhez. Ajánlották továbbá azt is, hogy porrátört ferroszulfátmonohydrátot fújjunk a növényekre, de ennek az anyagnak előállítása körülményes és drága, fölfúvása pedig ép oly kényelmetlen, mint a fecskendezés. Új eljárásom abban áll, hogy tőzegpoly- ! vát vasvitriololdattal itatunk vagy porrátört vasvitriollal keverünk, mikor a tőzegpolyvát a vasvitriollal való keverés előtt vagy után finoman megőrölhetjük, úgy hogy jól szórható por keletkezzék. Ha a tőzegpolyvát vas vitriol oldattal itatjuk, a víz elpárolgása után egészen kis, finoman eloszlott kristályok keletkeznek, melyek a tőzegpolyva rostjaihoz tapadnak. Mikor a polyvát vasvitriollal keverve őröljük meg, a porfinoinságú vasvitriol részecskék a tőzegpolyva részecskéibe behatolnak és ebben leporlódás ellen biztosítva fogva tartatnak. Ez az eljárás az ismert eljárásoknál még annyiban előnyösebb, hogy a vasvitriolt tartalmazó tőzegpolyva részecskék érdes, rostos fölületük miatt a gyomnövények leveleihez jól hozzá tapadnak, és így a ható anyagot a leveleken rögzítik. A fecskendezésnél az eljárás annyiban előnyösebb, hogy a vasvitriol oldásához szükséges nedvességet a levegő szolgáltatja, tehát az oldás fokozatosan megy végbe és a vasvitriol lassan, egyenletesen és veszteségek nélkül hat, másrészt pedig a finom tőzegrészecskék szivacsot alkotnak, mely a nedvességet fölszívja és a részecskékben lévő vasvitriolhoz vezeti. Tőzegpolyva helyett ! ép oly jól lehet finoman szétoszlott növényi rostokat vagy kovaföldet is használni. Mohatőzeget őrletlen állapotban eddig is használtak más anyagokkal, pl. naftalinnal, szénkéneggel, kátrányvízzel, hamuval, kálisóval, gipsszel, foszfátokkal stb. keverve, de csak oly célból, hogy ezeket az