47499. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadéknak a távvezetékben való elosztására

tyúknak ismét több folyadékot kell a (b) légüstbe szállítaniok, miáltal az úszó ismét emelkedik és a (v) szelep a (w) csőtorkola­tot elzárja, íly módon a nyomólégűstbea lévőség-, ill. gáztömegnek mennyisége és erőssége teljesen önműködően szabályo­zódik. Előfordulhat azonban az is, hogy az el­osztó hálózatban oly mérvű csőtörés lép föl, hogy azon át több folyadék távozik el, mint amennyit a szivattyúk a nyomó -légüstbe vezetni képesek és a folyadékszín ennek folytán a légüstben oly mélyre sülyed, hogy végül nyomólevegő vagy nyomógáz jut a csőhálózatba; ez föltétlenül megaka­dályozandó. Ezen célból az úszó alsó része (j) szelep­kúppal van ellátva, mely a (b) légüstben lévő folyadék bizonyos magasságának el­érésénél a be- és az elvezetőcsöveknek vagy pedig az (o) közös be- és elvezető­csőnek torkolatára helyezkedik ós azt el­zárja. Csak akkor nyílik meg ismét, ha a csőtörésnek megszüntetése után folyadék áramlik ismét a légüstbe, ill. ha a folyadék ez utóbbiban ismét az említett legalacso­nyabb színen túl emelkedik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szívó- és nyomószivattyúkkal ellátott be­rendezés folyadéknak tápvezetékben való elosztására, jellemezve azáltal, hogy több (d, e) szivattyú a folyadékot egy közös (b) nyomólégüstbe szállítja, mely­ből az a folyadékszín fölött nyugvó lég­vagy gázoszlop nyomása folytán önmű­ködően hajtatik az (m) nyomócsőháló­zatba. 2. Az 1. alatti igényben védett berendezés­nek egy foganatosítás! alakja, jellemezve azáltal, hogy a (d, e) szivattyúknak (f) hajtógépei a lég- vagy gáznyomóoszlop­nak nyomásingadozásaitól megfelelő (g, h, i, k, 1) közbenső szervek segélyével akként befolyásoltatnak, hogy aszivaty­tyúknak egymásután való indítása egy­másután, különböző, mindinkább csök­kenő nyomásoknál önműködően történik. 7. 8. Az 1. és 2. alatti igényben védett beren­dezésnek egy foganatosítás! alakja, jel­lemezve azáltal, hogy a nyomólégüst a (d, e) szivattyúnak nyomócsöveivel pusz­tán (o) emelkedő vezetékek segélyével van összekötve. Az 1—3. alatti igényben védett beren­dezésnek egy foganatositási alakja, jel­lemezve azáltal, hogy a (d, e) szivaty­tyúknak (n) szívócsövei vagy közös csö­vet képeznek, vagy pedig (p) közbenső vezetékek segélyével vannak egymással összekötve. Az 1. alatti igényben védett berende­zésnek egy foganatositási alakja, jelle­mezve azáltal, hogy a többi szívócső­nek (g) visszacsapó szelepe elé kapcsolt (e) szivattyú a szívóvezetékben lévő folyadékoszlop elszakadásának meggát­lása céljából állandóan üzemben van és beállítható (r) biztosító szeleppel van ellátva, mely a nyomólégüstbe való túl­ságos nagy vízszállítás esetén nyílik és a fölösleges folyadékot elvezeti. Az 1—5. alatti igényben védett berende­zésnek egy foganatositási alakja, jelle­mezve a nyomólégüst folyadékszinétől függő (u) úszó*által, mely a légüst fo­lyadékszínének bizonyos minimum alá jutása esetén (x, z) légelvezető szerke­zetet nyit, mely a légüstben lévő lég-, vagy gáztömegnek nyomása alatt oly soká marad nyitva és levegőt vagy gázt enged a légüstből távozni, míg bizonyos minimális lég- vagy gáztömeg, ill. lég­vagy gáznyomás uralkodik, melynél a légelvezető szerkezet ismét záródik. Az 1—6. alatti igényben védett berende­zésnek egy foganatositási alakja, jelle­lemezve azáltal, hogy az úszó (v) elzáró kúppal van ellátva, melynek függélyes mozgási síkjában (x) légeltávolító veze­téknek szeleptorkolata van elhelyezve,, melynek a nyomólégüstön kívül fekvő része súllyal vagy rúgóval terhelt, külön­böző nyomásfokozatokra beállítható (z) biztonsági szelepben végződik. Az 1. 6. és 7. alatti igényekben védett.

Next

/
Thumbnails
Contents