47489. lajstromszámú szabadalom • Berendezés forgó szivattyúk, turbinák és ventillátorok tehermentesítésére

nyomás felőli oldalon kívül a szabad oldalon pedig belül fekvő különleges tömítőlécek által van elérve, míg a 4. és 5. ábra szerinti kiviteli alakoknál a jobbra vagy balra való eltolások alkalmával a dugattyúnak telt homlokfölületei fekszenek a határoló falakhoz. Az (a) tehermentesítő dugattyú előtt vagy mögött (2—5. ábrák) (b) hasítéktömítések vannak elrendezve, melyek azáltal képeztetnek, hogy a tengely vagy egy fölhelyezett szelence 01—0-2 mm.-nyi csekély játékkal megfelelő helytálló ékekben fut. A tehermentesítő berendezés működési módja az alábbiakban első sorban a 2. ábra alapján van leírva. Tegyük fel, hogy az (a) dugattyú középhelyzetében az (A) térben (pl) nyomás, míg az (a) dugattyú előtt levő (B) térben, a (b) hasítéktömítésben a nyomáscsökkenés által meghatározott kisebb (p2) nyomás és az (a) dugattyú mögött levő (C) térben a (pO) külső nyomás uralkodik, minthogy a tömítőlécek 2 — 3 mm.-nyi középtávolsága mellett nem léphet föl a (C) térben (d)-nél nyomástorlódás. Ennél az elrendezésnél a (D?) -^-fölületnek annyival kell nagyobbnak 4 lennie az 1. ábra szerinti megfelelő fölületnél, mint amennyivel a (p2) nyomás a (pl) nyomásnál kisebb, azon célból, hogy a szivattyú által előállított normális tengelyirányú nyomás még a dugattyú középhelyzete mellett kiegyenlítessék. Ha már most a gépnek a nyíl irányában ható tengelyirányú nyomása az említett okok valamelyike folytán megnagyobbodik, akkor a tengely és ezzel együtt az (a) dugattyú balra mozog. A (c) tömítőlécek egymáshoz közelednek és minthogy e tömítőlécek az átfolyó munkaközegnek növelt áramlási ellenállást nyújtanak, ennekfolytán a tömítőlécek a (B) térben nyomástorlódást létesítenek. Minthogy tehát (p2) nagyobbodik, ennek folytán az (a) dugattyúra kifejtett össznyomás növeltetik és így a gép tengelyirányú nyomása egyensúlyban tartatik. Ha a gépnek nyíl irányában működő tengelyirányú nyomása csökken, akkor a tengelyt a tehermentesítődugattyú jobbra eltolja és (d)-nél áramlási ellenállás képződik épúgy, mint előzőleg (c)-nél. Ezáltal a (C) tér nyomása nagyobbodik úgy, hogy az (a) dugattyú a jobb homlokoldalra ható ellennyomás folytán most már csak kisebb össznyomást képes kiegyenlíteni, mint középhelyzetében. A dugattyú és a gép által előállított tengelyirányú nyomások tehát most is egyenlők. A 4. ábra szerinti, tömítőléczekkel nem biró önműködő tehermentesítő dugattyú működési módja a fönt leírt esettől csak abban különbözik, hogy a (B) és (C) terekben az (a) dugattyú mozgása után beálló nyomások az egész dugattyúfölületen nem egyenletesek, hanem valamely törvény szerint változnak, nevezetesen belülről kifelé, illetve megfordítva csökkennek. A 3. ábrán föltüntetett, a dugattyú mögött fekvő hasítéktömítésssel bíró elrendezés működési módja a következő: A gép normális tengelyirányú nyomásánál, tehát a tehermentesítő dugattyú középhelyzetében az (a) dugattyúnak az (A) nyomótér felé fordított homlokoldalán (pl) nyomás uralkodik, mely a (c)-nél levő kis játék folytán a (C) térben (p2<pl)-re csökken, hogy végül a (b) hasítéktömítésen a (pO) külső nyomásra csökkenjen. Ha a gépnek a nyíl irányában ható nyomása nagyobbodik, akkor a tengely balra mozog és a (c)-nél kisebbedő köz az átfolyó közeg részére áramlási ellenállást képez úgy, hogy az (a) dugattyúra ható azon ellennyomás, melyet a (C) térben levő .feszültség határoz meg, kisebb lesz. A dugattyú jobboldali homlokoldalára ható nyomás csökkenésének olyannak kell lennie, hogy a dugattyú a gép növelt tengelyirányú nyomását egyensúlyban tartsa. Ha a tengelyirányú nyomás csökken, akkor a tengely jobbra mozog. Ezáltal (d)-nél, a tömítőlécek közelítése folytán, áramlási ellenállás képeztetik úgy, hogy most már a (C) tér (p2) nyomása és ezáltal az (a) dugattyúra balra kifejtett össznyomás azzal az értékkel nagyobbodik, mint amelylyel a gép tengelyirányú nyomóereje kisebb lett.