47440. lajstromszámú szabadalom • Kályha

— 2 — betolható. A tárcsa közepe lyukkal bír, melynek átmérője a tárcsaátmérőnek körülbelül egy harmadával egészen egy negyedével egyenlő. A (g) tárcsára függélyes helyzetben a tárcsával egybeöntött, négyszögletes keresztmetszetű (e) bordák (7. ábra) állnak, melyek a kerülettől a központos nyílás felé terjednek és pedig mint azt a 6. ábra mutatja a belső nyíláshoz nem sugárirányban, hanem érintőlegesen. E (g) tárcsára, illetve ennek bordáira egy második, valamivel kisebb (h) tárcsa fekszik, mely époly nagy központos nyílással bír, mint a (g) tárcsa. Jíogy a (h) tárcsa központosán rögzíttessék, a (h) tárcsa a rajzon látható belső, lefelé kiugró gyűrűalakú vastagítással bír, mely az (e) bordák kivágásába kapaszkodik. Az (e) bordák a fölső és az alsó tárcsa között lévő teret több, igen alacsony kamrára osztják föl, melyek a külső kerületen mindnyájan széles nyílással bírnak, befelé szűkebbek úgy, hogy a belső nyílás kerületén már csak hasitékszerű nyílások vannak szabadon hagyva. A fölső (h) tárcsára a belső (d) bordáscső van fölhelyezve, mely külső oldalán hosszirányú bordákkal van ellátva és a fölső (h) tárcsa külső szélén kiképezett gyűrűalakú horonyban űl. A két egymásba dugott (d, c) bordáscsövet a (b) csőköpeny veszi körül. A belső (d) bordáscsőnek és a (b) köpenycsőnek fölső szélén alkalmazott (k) kihajlításokban az elzárást képező (r) öntöttvasgyűrű fekszik. Ezt a három egymásba tolt csövet a hamuszekrényre állítjuk. Az utóbbi egy különálló, kétkamrás öntvényt képez, melynek két kamrája egymástól gázmentesen el van zárva. A belső (p) kamra (2. ábra a hamucsészét tartalmazza és elől a tömítve záró hamuajtóval van ellátva, mely az (o) szabályozó berendezéssel van ellátva. A (p) kamra födéllapjának alkalmas hornyai a rázó rostélyt fogadják be. A külső (q) kamra elől két (v) szabályozóberendezéssel (1. ábra) van ellátva, azonan egyébként oldalt és lefelé tökéletesen el van zárva. A (q) kamra (s) fedéllemeze központos nyílással bír, mely oly nagy mint a külső (b) köpenycső belső nyílása. Az (s) fedéllemezre öntött dudorodások a födéllemezre állított csöveket eltol hatatlanul fogvatartják. A külső (a) kályhafalra a (t) födél fekszik, mely ha vasból készül, belső chamotte-bélést kap. A födél a beépített kályharész hozzáférhetősége céljából könnyen leemelhető. Az elrendezést célszerűen aképen is foganatosíthatjuk, hogy a külső sima (b) köpenycsövet a középső (c) bordás csővel egyesítve egy darabban öntjük úgy, hogy kettős falu csövet kapunk, mely a falak között végigterjedő* hosszcsatornákkal bír (8. ábra baloldali fele). A tüzelőajtó és az égető - és keverőberendezés fölött az összes csövek át vannak fúrva és e furaton egy csillámtárcsával elzárt néző cső van átdugva, mely a belső (d) bordáscsőbe van becsavarva (2. ábra Z). A levegő az fo) szabályozóberendezésen át a hamuszekrény belső (p) kamrájába lép, melyből a rostélyon át az (1) térben égő szénhez kerül. A tűzgázok a közvetlenül az izzó tüzelőanyag fölött fekvő égető- és keverőberendezést körüláramolják, a tárcsák központos nyílásán át a (2) térbe kerülnek, a belső (d) bordás csőben végigáramlanak, az (a) kályhafal és a (b) köpenycső között lefelé vonulnak és végül a kürtőbe távoznak. Az egész belső beépített részt, mely az egymásbatolt (d) és (c) bordáscsövekből és a közbeágyazott égető- és keverőberendezésből, valamint a burkoló (b) köpenycsőből áll, a tűzgázok tehát belül és kívül végigsurolják, valamint gyorsan és iotenziven fölhevítik. Ha már most a két (v) szabályozóberendezést nyitjuk, akkor a hamuszekrény külső (q) kamrájába a nyilak irányában levegő lép be, mely közvetlenül az 1 tűztér hevített, izzó, külső falába ütközik és a bordák, valamint a középső (c) bordáscBŐ és a (b) köpeny cső között fölfelé áramlik. Ezt a légáramot már a hamuszekrény vasfalai is melegítik. A (c) bordáscső és a