47431. lajstromszámú szabadalom • Tolóablak szellőztető kerettel vasúti kocsikhoz

Meg-jelent 1909. évi december lió 31-én. MAGY. gg^ KIR. SZABADALMI |Bn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 47431- szám. V/b. OSZTÁLY. Tolóablak szellőztető kerettel vasúti kocsikhoz. JULIUS PINTSCH AKT1ENGESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1909 március hó 23-ika. Elsőbbsége 1908 junius hó 5-ike. Találmányunk vasúti kocsiablakokra vonatkozik, és pedig úgynevezett tolóabla- 1 kokra, melynél az ablakkeretnek egyenlőt- | len kopását a nyomókeretnek a szellőztető keretre való f'ölfüggesztése szünteti meg. Vasúti kocsikon gyakran alkalmaznak oly tolóablakokat, melyek fölső végükön szellőztető keretben elrendezett szellőztető beirendezéssel vannak ellátva. Ezek a szellőztető keretek az ablaktokba szilárdan voltak beépítve, míg a tulaj donképeni ablakok, melyek súlykiegyenlítő berendezéssel bármely tetszőleges magasságban rögzíthetők voltak, nyomókeret hatása alatt állotr tak. E nyomókeret célja, hogy a zárt !ablakot, különösen alsó szélén, tömítse és ezért úgy volt berendezve, hogy rugók hatása következtében az ablak alsó végét a könyöklőre szorította. Hogy az ablakot ki lehessen nyitni, a nyomókeretet f'önt nevezett I helyzetéből el kellett forgatni, mert a záró helyzetben a könyöklőre támaszkodó ablakot csak akkor lehetett lefelé tolni, mikor az ablakot a könyöklőtől elhúzták. A nyomókeretet tehát vízszintes tengely körül elforgathatóan kellett elrendezni, A nyomókeretet, mely eddig mindig fából készült, a kellő állékonyság biztosítása céljából akként kellett elrendezni, hogy a szellőztető keretet körül fogja, mert csakis ekkor al-i kothatott egységes egészet. Ennek követe j keztében a nyomókeret forgástengelye a szellőztető keret fölött volt. Másrészt, mint az a föntebbi ékből következik, magának az ablaknak is lengenie kellett a nyomókeret hatása alatt. Miután az ablaknak záró helyzetében a tömítés biztosítása céljából szorosan az ablakragasztóra kellett feküdnie, az ablak forgástengelye a szellőztető keret alatt volt. Ha egy ilyen ablakot kinyitottak, könnyen belátható, hogy a nyomókeret és az ablak lengés 'tengelyeinek különböző magassága folytán a két rész az ablak lefelé tolása közben egymással szöget képezett, miből cbZ cl hátrány származott, hogy az ablakkertet a nyomór kerettel csak egy vonalon érintkezett, tehát a keret nagyon hátrányos módon ko-I pott és az ablak folytonosan ide-oda mozgott. Találmányunk célja e hátrányok megszüntetése azáltal, hogy a nyomókeret lenfgéstengelyét az ablak lengéstengelyébe helyezzük, minek következtében az ablak nyi^ tásánál és zárásánál mindig ugyanabba az állásba jut, mint a nyomókeret. A fémből készült nyomókeret közvetlenül a szellőztető keret alsó szélére van függesztve, te-