47386. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés repülőgépek mótorjából kipuffogó meleg gázok fölhajtó erejének hasznosítására

hűti. A meleg levegőt a csapokkal ellátott (15) tartályba vezetjük, mely a meleg levegőnek a szárnyakban és a repülőgép üreges részeiben való szétosztására szolgáló csatornarendszerhez kapcsolható. A (15) tartály csapjainak egyike lehetővé teszi a meleg gázoknak pillanat alatt a szabad levegőbe való kibocsátását, ha pl. a repülőgéppel le akarunk szállni. A (14) csövek által a szárnyakba bevezetett levegőt a (16) és (16') belső csövek útján osztjuk szét. A szárnyakat két, párna, alakjában egyesített szövetréteg alkotja. A fölső réteget tűzmentessé és amennyire lehet, gázt át nem bocsátóvá tesszük. A szövet helyett esetleg alumínium lemezt vagy esetleg más, csekély súlyú és tűzmentes anyagot használ- ! hatunk. A belső szövetrétegnek a gázt át i kell bocsátania. A szétosztó csöveket könnyű J és tűzmentes anyagból állítjuk elő és lyu- j kasztással látjuk el. A nagy csövek és a i belső csövek acélból, alumíniumból vagy bármely más könnyű és ellentálló anyagból j készülhetnek. í i Az egyes csövek méretei, a szétosztó- | csövek nyílásainak száma és átmérője, a ! belső szövet gázátbocsátásanak mérve és j a két szövetréteg között levő (OP) távolöág (2. ábra) úgy állapíttatik meg, hogy a gá- , zok amindőn a belső szöveten áthaladnak az elérhető legnagyobb mértékben lehűttetnek. Az elosztó csövek a külső szövethez oly módon vannak erősítve, hogj a nyílások a belső szövet felé vannak fordítva. A repülőgép összes részei keret, szárnyak, kormány stb. a meleg levegő fölhajtó erejének hasznosítása céljából üregesen készülnek, anélkül, hogy ez a gép szilárdságára káros befolyássál volna. Ha a nagy csövek bepiszkolódnak, azokat vízzel való befecskendezés által megtisztíthatjuk ; ha azonban a mótor által előidézett bepiszkolódás csekély, csak egy csatornarendszert alkalmazunk, amint azt a 4. ábra mutatja. A csövek elágazása centripetális lehet (8. ábra) vagy centrifugális (4. ábra) kettős elágazással vagy anélkül. Ezen két kiviteli alak közül azt részesítjük előnyben, mely egyforma fölület, szilárdság és gázfölvevő képesség mellett a másiknál könnyebbnek bizonyul. A szárnyak, valamint az összes repülő fölületek síkdomborúan vannak kiképezve, mi mellett a domborodás fölfelé van irányítva. A szárnyak szerkezetével azonos elv szerint esetleg egy lapított szivar vagy más megfelelő léggömböt lehet alkalmazni, melyet a szárnypárok közöt helyezünk el; a gömb méreteit és gázfólvevő képességét úgy állapítják meg, hogy az egész készülék fölemelkedhessen, ha a mótor nem is működik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás repülőgépek motorából kipuffogó meleg gázok fölhajtó erejének hasznosítására, azáltal jellemezve, hogy a levegőnél könnyebb kipuffogó gázokat vagy a meleg kipuffogó gázok átal fölmelegített és ritkított levegőt a repülőgép üreges részeibe vezetjük, ami által a repülést elősegíthetjük. 2. Az 1. igényben védett eljárás keresztülvitelére való berendezés repülőgépek motorából kipuffogó meleg gázok fölhajtó erejének hasznosítására, jellemezve egy kígyózócső által, melyben a kipuffogó gázok keringenek, valamint a szárnyakban és a gép egyéb üreges részeiben elrendezett vezetékek által, melyek a kígyózócső mellett elhaladó és eközben fölmelegedő levegő, esetleg pedig maguknak a kipuffogó meleg gázoknak fölvételére szolgálnak. 3. A 2. igényben védett berendezés foganatosítás! alakja, jellemezve a levegő előmelegítését eszközlő segédhőforrás által. 4. A 2. igényben védett berendezés foganatosítás! alakja, azáltal jellemezve, hogy a mótor a levegő hozzávézetésére való kettős falú harang belsejében van elrendezve úgy, hogy a levegő közvetetlenül a mótor kipuffogó gázai által melegíttetik föl. 5. A 2. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy