47380. lajstromszámú szabadalom • Dörzskapcsoló

meghajlítva. A fémszalag másik vége az (1) csapszög segédével forgathatóan van meg­erősítve az (m, m2) kétkarú emeltyű (m) karján, mely emeltyűnek forgáspontja az említett (j) karon van. A fémszalag külső kerülete fával, bőrrel vagy más hasonló anyaggal van bevonva és önfeszessége foly tán ez a fa, stb. bevonat rendesen a laza tárcsa belső fölületéhez szorul, miáltal a laza tárcsa kapcsolódik az (a) tengellyel. Az (f) ' fémszalag feszessége még fokozható egy (p) tekercsrúgó elrendezése által, mely az em­lített (q) kar és az (o) emeltyű szabad vége között van kifeszítve. Az (o) emeltyű az (m, m2) kétkarú emeltyű (m) karján van megerősítve és így a fémszalagnak a laza tárcsákhoz való odaszorulását nagy mér­tékben elősegíti. Az eddigiekben leírt helyzetet az 1. ábra tünteti föl. Itt az (m2) emeltyűkar, mely könyökalakban van meghajlítva. (3. ábra) legközelebb van az (a) tengelyhez, de azt még nem érinti. A tulajdonképeni Kiiktató készülék egy az (a) tengelyen eltolható és az (r) végén kúpalakban végződő (n) hüvelyből áll, mely egy (s, t) rudazat segélyével működtethető. Az (u) állítógyűrű arra szolgál, hogy a hü­velynek jobbra való mozgását korlátozza. Ha a hüvely a tengelyen elmozdu, J akkor annak kúpos vége az (m2) emeltyű alá csú­szik és azt eltolja az (a) tengelytől. Ezáltal egyidejűleg a (p) rúgó is megfeszül és az (f) fémszalag bevonata eltávolodik a tárcsa belső kerületéről úgy, hogy az kikapcso­lódik. Hogy a fémszalag (g) bevonata minden körülmények között egyenletesen feküdjön rá a (b) tárcsára, ezért a fémszalagot kü­lönös módon erősítsük rá az (m) karra, mely megerősítésnek kiviteli alakja a 6. és 7. ábrákban van megrajzolva. Itt neve­zetesen még egy (11, 12) csukló van beik­tatva, a fémszalag vége és az (m) emeltyű­kar (1) csapszege közé úgy, hogy a fém­szalag saját rugalmassága folytán akadály­talanul köralakban helyezkedhetik el. Ilyen esetben a (p) tekercsrúgó el is maradhat. A fémszalagnak az erőátvitel irányához | viszonyított alkalmas elrendezése folytán 1 elérhetjük, hogy a tárcsa és a fémszalag közötti súrlódás ez utóbbinak rugalmas ha­tását erősíti. Ennek megfelelőleg az 1., 2., 4. és 6. áb­rákban föltüntetett foganatosításnál a for­gási irányt az óramutató járásával meg­egyezőnek kell választani azon esetben, ha az erőátvitel az (a) tengelyről történik a (b) tárcsára, illetve fordított értelembe ak­kor, ha az erőátvitele a laza tárcsáról tör­ténik az (a) tengelyre. Ennek tekintetbe­vételével nagyban emelkedik a kapcsoló hatásfoka. A kapcsolónak fönt leírt szerkezeti ré­szei különböző kiviteli alakokkal bírhatnak, | megfelelőleg a helyi speciális viszonyoknak. | így pl- a (p) segédrúgó elhagyható, ha az átviendő erő nagysága nem nagyon inga­dozik. Azonkívül pl. több ilyen kapcsolót lehet egymás mellett elrendezni az (a) tengelyen, különböző átmérőjű tárcsákkal, azon célból, hogy az áttételi viszonyok változtathatók legyenek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Dörzskapcsoló, forgó géprészek be- és kikapcsolására, jellemezve két henge­res fölület által, melyek közül az egyik merev, míg a másik hajlékonyan önmagá­tól simul hozzá a merev # ölülethez úgy, hogy a fölületek kopás esetén is állan­dóan érintkezésben maradnak és az egyes kapcsolórészeket nem szükséges utána állítatni. 2. Az 1. igénypont szerinti dörzskapcboló, jellemezve azáltal, hogy a hajlékony hen­geres fölület lemezrúgó alakjában van kiképezve, melynek rugalmassága létesíti a dörzskapcsolást. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti dörzs­kapcsoló, jellemezve egy pótfeszítőszer­kezet által, melynek húzó ereje a ru­galmas hengerfölület rugalmas hatását fokozza. 4. Az 1. és 2. igénypontok szerinti dörzs­kapcsoló, jellemezve egy köralakban meg-

Next

/
Thumbnails
Contents