47380. lajstromszámú szabadalom • Dörzskapcsoló
meghajlítva. A fémszalag másik vége az (1) csapszög segédével forgathatóan van megerősítve az (m, m2) kétkarú emeltyű (m) karján, mely emeltyűnek forgáspontja az említett (j) karon van. A fémszalag külső kerülete fával, bőrrel vagy más hasonló anyaggal van bevonva és önfeszessége foly tán ez a fa, stb. bevonat rendesen a laza tárcsa belső fölületéhez szorul, miáltal a laza tárcsa kapcsolódik az (a) tengellyel. Az (f) ' fémszalag feszessége még fokozható egy (p) tekercsrúgó elrendezése által, mely az említett (q) kar és az (o) emeltyű szabad vége között van kifeszítve. Az (o) emeltyű az (m, m2) kétkarú emeltyű (m) karján van megerősítve és így a fémszalagnak a laza tárcsákhoz való odaszorulását nagy mértékben elősegíti. Az eddigiekben leírt helyzetet az 1. ábra tünteti föl. Itt az (m2) emeltyűkar, mely könyökalakban van meghajlítva. (3. ábra) legközelebb van az (a) tengelyhez, de azt még nem érinti. A tulajdonképeni Kiiktató készülék egy az (a) tengelyen eltolható és az (r) végén kúpalakban végződő (n) hüvelyből áll, mely egy (s, t) rudazat segélyével működtethető. Az (u) állítógyűrű arra szolgál, hogy a hüvelynek jobbra való mozgását korlátozza. Ha a hüvely a tengelyen elmozdu, J akkor annak kúpos vége az (m2) emeltyű alá csúszik és azt eltolja az (a) tengelytől. Ezáltal egyidejűleg a (p) rúgó is megfeszül és az (f) fémszalag bevonata eltávolodik a tárcsa belső kerületéről úgy, hogy az kikapcsolódik. Hogy a fémszalag (g) bevonata minden körülmények között egyenletesen feküdjön rá a (b) tárcsára, ezért a fémszalagot különös módon erősítsük rá az (m) karra, mely megerősítésnek kiviteli alakja a 6. és 7. ábrákban van megrajzolva. Itt nevezetesen még egy (11, 12) csukló van beiktatva, a fémszalag vége és az (m) emeltyűkar (1) csapszege közé úgy, hogy a fémszalag saját rugalmassága folytán akadálytalanul köralakban helyezkedhetik el. Ilyen esetben a (p) tekercsrúgó el is maradhat. A fémszalagnak az erőátvitel irányához | viszonyított alkalmas elrendezése folytán 1 elérhetjük, hogy a tárcsa és a fémszalag közötti súrlódás ez utóbbinak rugalmas hatását erősíti. Ennek megfelelőleg az 1., 2., 4. és 6. ábrákban föltüntetett foganatosításnál a forgási irányt az óramutató járásával megegyezőnek kell választani azon esetben, ha az erőátvitel az (a) tengelyről történik a (b) tárcsára, illetve fordított értelembe akkor, ha az erőátvitele a laza tárcsáról történik az (a) tengelyre. Ennek tekintetbevételével nagyban emelkedik a kapcsoló hatásfoka. A kapcsolónak fönt leírt szerkezeti részei különböző kiviteli alakokkal bírhatnak, | megfelelőleg a helyi speciális viszonyoknak. | így pl- a (p) segédrúgó elhagyható, ha az átviendő erő nagysága nem nagyon ingadozik. Azonkívül pl. több ilyen kapcsolót lehet egymás mellett elrendezni az (a) tengelyen, különböző átmérőjű tárcsákkal, azon célból, hogy az áttételi viszonyok változtathatók legyenek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Dörzskapcsoló, forgó géprészek be- és kikapcsolására, jellemezve két hengeres fölület által, melyek közül az egyik merev, míg a másik hajlékonyan önmagától simul hozzá a merev # ölülethez úgy, hogy a fölületek kopás esetén is állandóan érintkezésben maradnak és az egyes kapcsolórészeket nem szükséges utána állítatni. 2. Az 1. igénypont szerinti dörzskapcboló, jellemezve azáltal, hogy a hajlékony hengeres fölület lemezrúgó alakjában van kiképezve, melynek rugalmassága létesíti a dörzskapcsolást. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti dörzskapcsoló, jellemezve egy pótfeszítőszerkezet által, melynek húzó ereje a rugalmas hengerfölület rugalmas hatását fokozza. 4. Az 1. és 2. igénypontok szerinti dörzskapcsoló, jellemezve egy köralakban meg-