47374. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a levegőben való fölemelkedésre és tovahaladásra
. A." AW'JJJJf Megjelent 1909. évi december hó 17-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 47874. szám. V/h. OSZTÁLYBerendezés a levegőben való fölemelkedésre és tovahaladásra. PENKALA RUDOLF VÁLLALKOZÓ BUDAPESTEN ÉS PENKALA EDE OKL. VEGYÉSZ ZÁGRÁBBAN. A. bejelentés napja 1909 február hó 27-ike. Jelen találmány annak fölismerésén alap1 sz'ik, hogy ha egy fölület fölött levegőt vagy gázt vezetünk úgy, hogy a IégL vagy gázáram a fölülette 1 állandó, pontos érintkezésben áll, akkor a fölület alatt lévő levegő a fölüfet fölött keletkező légritkulás következtében fölhajtó erőt fejt ki, mely a fölületet fölemeli. Ezen viszonyok fölismerése a levegőben való fölemelkedésre vagy az emelkedési képesség fokozasara használható kí. Jelen találmány tárgya tehát az ismerer tes repülőgépektől lényegesen különbözük azáltal, hogy ezen utóbbiaknál a levegő által előidézett és csavarok vagy effélék áir tal létesített fölhajtó erő a tartó fölüle^ tekre hatását mindig alulról fejti ki. Az ismert berendezéseknél tehát a fölhajtásra mindenkor a levegőnek a tartó fölület jelen találmány szerint a tartó fölület fölött légritkítás áll elő. Azáltal, hogy a levegőt a tartó fölülette 1 párhuzamosam ver zetjük, a tartó fólületen nyugvó légellenállás és légnyomás csökkentetik, ill. megszüntettetiik. A repülő berendezés tartó felülete fölött tehát a levegő vagy más gázalakú test mesterséges áramlása idéztetik elő azáltal, hogy a gázalakú testet fúvó, ventilátor, légcsapóklerék, légcsavar vagy más alkalmas berendezés igénybevétele meljlett a tartó fölület fölött tovafúvatjuk. A találmány tárgyára nézve lényeges, hogy a lég- vagy gázáram a tartó fölülettel állandó, pontos érintkezésben álljon, mert, ha ez nem történnék és a gázalakú közeg a tartó íölülethez képest, pl. fölfelé irányuló szög alatt áramlanék, árama és a tartó fölület között légréteg képződnék, mely et a lég- vagy gázáramlás el nem távolíthatna, míg, ha a szög a lég- vagy gázáram, és a tartó fölület között lefelé irányul, az áram a fölületet metszi és káros ütközések lépnek föl. Gázalakú közegek árama fúvókából, ventilátorlapátokból vagy más effélékből az áramlás irányával nem párhuzamosan lép ki. Az áram szimmetriatengelye egyenes, az áram szélessége azonban a kiáramlási nyílástól való távolsággal növekszik. Hogy tehát a lég- vagy gázáramot úgy vezethessük, hogy legalsó része a tartó fölülettel állandóan pontosan érintkezzék, kell, hogy ezen tartó fölület kellőképen lefelé hajlítva legyen. A mellékelt rajz ezen elv szerint szer-
