47355. lajstromszámú szabadalom • Javítások a katonai főzőhelyeken

Megjeleni 1909. évi december hó 14-én., MAGY. ^ KIR. SZABADALMI JBb HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 47355. szám. 1I/C. OSZTÁLY. Javítások a katonai főzőtűzhelyeken. OPATRNY FLÓRIÁN ÉPÍTÉSZ POZSONYBAN. A bejelentés napja 1909 január hó 18-ika. A jelenleg használatban lévő katonai és nagyobb főzőtűzhelyek, mint például a Grojer, Grasern és PoDgrátz rendszerűek oly belső szerkezettel bírnak, mely mellett a tűzhelyekbe helyezett főzőüstöket a tüzelés által fejlesztett hő nem melegíti egyenletesen, hanem a fejlesztett hő a főzőüstök alatt a legrövidebb úton elillan a füstlevezető csatornán keresztül, anélkül, hogy teljes mértékben kihasználtatott volna. A jelzett főzőtűzhelyeknek további hátránya az, hogy a tüzelés alkalmával a fejlesztett hőmennyiség a tűzhelybe elhelyezett valamennyi főzőüstnek szolgált úgy, hogy pusztán az egyik vagy a másik üst használata esetén a használatba nem vett üstök is melegíttetnek, miáltal hiábavaló hőmennyiség pazaroltatik el. A jelen találmánynak célja ezen főzőtűzhelyeknek most ismertetett hátrányait megszüntetni akkép, hogy a tűzhelyben fejlesztett hőmennyiség a használatba vett üstöknek a tűzhely belsejében elhelyezett fölületeit egyenletesen melegítse és a meleg csakis a használatban álló üstökre korlátozva hasson, miáltal úgy a tüzelő hatás jobb kihasználása, mint a tüzelőanyag megtakarítása, nemkülönben a gyorsabb forralás éretik el. Mindezeknek közelebbi megvilágítására szolgálnak a csatolmányon látható rajzok. Az eddigi szerkezetekre nézve példaként szerepel a Pongrátz rendszerű főzőtűzhely, melyet a csatolt rajzon az 1—6. ábrák tüntetnek föl. Az 1. ábra a 2. ábrának A—B vízszintes metszetét, a 3. ábra pedig a 4—6. ábrának C—D vízszintes metszetét, továbbá a 2. ábra az 1. ábrának E—F merőleges metszetét, a 4—6. ábra pedig a 3. ábrának G—H, J—K és L—M merőleges keresztmetszetét mutatja. Ezen így ábrázolt Pongrátz rendszerű tűzhelynél a (b) betűvel jelölt főzőüstök melegítése jelenleg akkép történik, hogy az (a) (1. és 2. ábra) betűvel jelölt tüzelő helyből kiáramló füstgáz az üstöknek csak fenekét és szemben lévő belső oldalait érinti, míg az üstöknek (d) betűvel jelölt külső oldalai majdnem érintetlenül maradnak, mert a füstgáz rendszerint a legrövi-