47334. lajstromszámú szabadalom • Fékezőkészülék ajtókhoz

8. ábra metszet az (x) ajtószár fa előtt, 1 (a 6. ábra C—C vonalán át), a 9. ábra a fékező henger hosszmetszete, a 10. ábra a fékező henger fölülnézete. Az ajtó mindkét geometriai forgástengelyének egy-egy fékező készülék felel meg (1. ábra), melyek közül az (a)-val jelölt egyik az (x) ajtókeretfára, az (al)-vel jelölt, másik az (y) ajtóra van fölerősítve. A fékező készülékekbe a (p és pl) továbbítók kapaszkodnak, melyek közül a (p')-vel jelölt az ajtókeretfán, a (p)-vel jelölt pedig áz ajtón van alkalmazva. Az (a és al) fékhengerekben (b) dugattyú van alkalmazva (4. ábra), melynek (c) rúdja nagy emelkedésű csavarmenettel bír, mely a (d) anyába, kapaszkodik. A (d) anya az (a) hengerben elforgatható ugyan, de axiális elmozdulás ellen az (f) csapok által rögzített kétrészü (e) gyűrű segítségével biztosítva van. A dugattyú előtti és mögötti tér (g) csatorna útján van összekötve, amelynek fölső kibocsátó nyílását a fölső részen (i) csavarmenettel bíró (h) pecek szabályozza. A (h) du- \ gattyú (k) léccel van ellátva, mely az (a) fékhenger falának egy hornyába kapaszkodik és a dugattyút elfordulásában megakadályozza. A dugattyú ismert módon (m) szeleppel bír, melyen keresztül a fékező folyadék átáramolhatik. A (g) csatorna, melyben a (h) pecek van elhelyezve, még a fékhengernek fékező folyadékkal való megtol- j tésére is szolgál. Az (a és al) fékhengerekben alkalmazott (d és dl) anyák 1., 3. és 4. ábra (o) és (ol) bevágásokkal vannak ellátva, melyekbe (p) és (pl) továbbítók kapaszkodnak. A (p) ós (pl) akadékok különféleképen lehetnek kiképezve. A föltüntetett kivételeknél az akadékoknak a fékkészülékkel kapcsolódó ré3ze horogszerűen van alakítva. Az akadékoknak a fölerősítési módja attól függ, hogy azok mily mélységre hatolnak bele a fékhengerek fölső részébe. Az 1., 2., 3., 4. ábrák a fékező készüléknek oly kiviteli alakját tünteti föl, melynél a (d) és (dl) anyáknak az akadéknak fölvételére szolgáló bevágásai nem érnek le a fékhenger fölső széléig, melynél tehát az akadékok csak a 1 (d és dl) anyákkal kapcsolódnak. Ezen elrendezés könnyebb ajtóknál, melyeknél az akadéknak a bevágás falaival való súrlódása az ajtónak a forgási tengelyben való megtartására elegendő, teljesen célravezető. Az 5. ábra szerinti kiviteli alaknál az anya oly mélyen van bemetszve, hogy a bemetszés feneke az (a) henger fölső élénél mélyebbre kerül úgy, hogy a (g) bemetszés ez utóbbiban is folytatással bír azon célból, hogy azon keresztül az akadék a hasadékba behatolhasson. Ezen elrendezés főleg nehezebb ajtókra használható és az ajtónak a fékhengerrel való alátámasztását lehetővé teszi. A készülék működése a következő: Az (y) ajtót balra elfordítva a (p') továbbítót elhagyja a (dl) fékező készülék (ol) bevágása, míg a másik (p) továbbító az (a) fékkészülék (d) csavaranyáját elfordítja úgy, hogy a (d) bevágás az előbbi helyzethez képest 90°-al el van fordítva. A (d) csavaranya ezen elfordítása közben az (a) fékhen-I gerben lévő (b) dugattyú fölemelkedik. Az (y) ajtó visszaforgatásánál a (p) továbbító az (a) anyát eredeti helyzetébe visszaforgatja, miközben a (b) dugattyú ismét lesülyed. A dugattyú alatt lévő folyadék a közben fékező ellenállást fejt ki, mindaddig, míg az ajtó ismét zárt helyzetbe nem jut. Ha az ajtót a másik irányban nyitjuk ki, | úgy a másik (al) fékszerkezet jön működésbe. A (p és pl) akadékok az ajtót forgása közben állandóan a mindenkori forgási tengelyt biztosítják. Oly esetben, ha valamely oldalirányú erőhatás az ajtót a forgási tengelyből kihozni törekednék, az akadéknak a (d, dl) anya falaival való súrlódása az ajtónak elferdülését megakadályozza. Ezen súrlódási ellenálláson kívül még oly esetben, midőn az akadék az (a, al) fékhenger falába is bemélyed, mint az föntebb ismertetve volt, az akadéknak az utóbbi falai nyújtanak biztos támaszt. A második kiviteli alak a 6—10. ábrákon van föltüntetve. Az (a és al) fékhengerek az (x) ajtókeretfára vannak fölerősítve. Egyszerűség okáért a két (a és al) fékhengert közös (s) pánt tartja össze. A célszerűen