47315. lajstromszámú szabadalom • Láncfűrész

Meg-jelent 1909. évi december hó lO-én. MAGY. KIR. SZABADALMI wBB HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 47315. szám. VIII/o. OSZTÁLYLáncfürész. BOSSE HEINRICH JOHANN KERESKEDŐ BURGBAN. A bejelentés napja 1909 január hó 22-ike. Egymással csuklósan összekötött egyes, i tagokból összeállított végnélkül! fiirésalap- \ pal biró láncfiirészeknél eddig a fürészlánc mindig egyenetlenné vált és összekuszálódott; ennek oka az, hogy fűrészelés közben a fürészlánc természetszerűen fölmelegszik és ennek folytán meghosszabbodik és ennek folytán nincs többé szorosan megfeszítve, vezetékéből kicsúszik és ingadozásoknak van kitéve, melyek úgy lefelé, mint oldalt lépnek föl, minek folytán a fürészlánc a hajtó lánckerékből könnyen kiugrik. Ezen hátrány kiküszöbölése jelen találmány célja, mely cél azáltal éretik el, hogy a fürészlánc állandóan megfeszítve tartatik, pontosan 'vezettetik és oldalkibillenéfsek ellenében föltétlenül biztosíttatik. Mellékelt rajzon a jelen találmány tárgya példakép vett foganatosítssi alakjában va.n föltüntetve, még pedig az 1. ábra a láncfürész fölülnézetét, a 2. ábra ugyanannak oldalnézetét mutata a, a 3. ábra egy másik foganatosítási alak oldalnézetét, a 4. és 5. ábra • a fürészlap vezetékének metszeteit és a 6. ábra az oldalpofák keresztmetszetét tüntetik föl. i A fürészlaplánc isméit módon egyrészt \ az (a) csúszó- vagy vezetékgörgő, más.ésit a (b) lánckerék köré (2. ábra) van fektetve és így ezen lánckerék (c) fogai a lánc szemeibe kapaszkodhatnak és a láncr kerék forgatása által a lánc megfelelően mozgásba hozható. Hogy az említett célt elérjük, az (a) csúszógörgő, mely a fogantyú gyanánt kiképezett (d) tengely körül forog, a hossztengelyen eltolható (e) kar szabad végén (a 2. ábra jobboldalán) van elrendezve. Az (e) kar az (f) hasíték segélyével a (h) oldalpofákba erősített (g) csapon, valamint a (h) pofákban oldalt kiképezett (z2) mélyedésekben vezettetik (6. ábra). A (h) pofák egyszersmind a hajtószerkezet, illetve az (i) lánckeréktengely fölvételéire szolgálnak, mely bármely célszerű módon forgásba hozható. Az (e) kar (f) hasítéka egyik (a 2. ábra baloldalán lévő) végén az (il) hosszabbítás^ sal bír, melybe a (h) oldalpofák egyikében forgathatóan ágyazott (k) tengelynek vége nyul. Ezen tengelyen az (1) nyúlvány van elrendezve, mely az (f) hasíték (il) hosszabbításának (m) orrához szoríttatik azáltal, hogy a (k) tengely a szélső végén az (n) súly behatása alatt álló (o) emelőt