47258. lajstromszámú szabadalom • Szerszám pontos csavarmenetek vágására

szabadon. A forgácsletörő élek az (a) főrészben előnyösen sugárirányban vannak elrendezve, mig a (b, c) metszőélek helyzete a metszendő anyagtól függ, ép úgy, mint az esztergakéseknél. EJnnek az elrendezésnek az az előnye, hógy a metszőélet megsérülésénél köszörűkő segélyével igen egyszerű módon köszörülhetjük ki és a (g) szögmérő segélyével a metszési szöget tetszőleges pontossággal állapíthatjuk meg. Minthogy az edzett anyagot köszörülhetjük, a szerszámot igen hosszú ideig használhatjuk, főleg minthogy egyik oldalának elkopása után másik, (a rajzon alúl fekvő) éle még mindig használható marad. Az eddig használt, átmenő forgácselvezető hornyokkal és nagy metszési szöggel bíró metszőszerszámoknál a metszőfog tudvalevőleg rugalmasan beszorul a megmunkálandó anyagba, mi a jól ismert hátrányokkal jár. Ezeket a szóban levő szerszámnál akként kerüljük el, hogy a fogakat a szerszám főrészén képezzük ki úgy, hogy a menet metszéssíkjában rugalmasan el nem tolódhatnak, további előnyt biztosít az is, ha a fogakat úgy alakítjuk, mint pld. a 8. ábrán az (1) résznél a (k, k) vonal jelzi. A keresztmetszet ily megválasztásával a fognak kifelé előre meghatározott rugalmasságot kölcsönözhetünk. Az ebből származó előnyök a következők : Évvel a gyöngített keresztmetszetű szerszámmal oly csavarokat lehet vágni, melyek menetei végig hengeresek, de melyeknél az utolsó menetek gyöngén kúposak úgy, hogy például a fejescsavarokat az eddig szokásos kúp elhagyása mellett teljesen biztosan meg lehet húzni. A csap végén gyöngén kúpos menetekkel ellátott fejescsavarokat az utolsó kúpos menetek, melyek 1 2 kúpossága ^ gQö m

m

' a m

e

glaz

u

lás ellen abszolút biztosítást nyújtanak. Az 1. és 2. ábrán látható egy részű vagy egy darabból álló szerszám természetesen több egymással összeállítható részből is készülhet, anélkül, hogy evvel a találmány kereteit elhagynék. Mint azt fentebb jeleztük, a 3. ábra fölső része az eddig használt szerszám alakítását ábrázolja, ugyanennek az ábrának alsó része a találmány szerint szerkesztett fogak kiképezését ábrázolja, nevezetesen azok a segédeszközök láthatók, melyek a szerszám külső alakításától eltekintve a kellő vágó hatást biztosítják. Mint az az (m, q) nyilakból kitűnik, az (1, 5) fogak akként reszelés vagy maratás által vannak megmunkálva, hogy a metsző menetben a fogak maguk is emelkedjenek, mire az eddig használt csavarvágók gondot nem fordítottak. Ily módon a forgács szétbontása teljesen kezünkben van úgy, hogy széles kis vastagságú, és keskeny, de nagy vastagságú forgácsokat vághatunk. Ez már azért is előnyös, mert az egy metszésben vágó szerszámoknál a széles forgácsok először létesülnek. További előny a munka megkezdésénél a kis metszésszög, melynek létesítése céljából azonban a teljes kivágást végző, pont nem kerül nagyobb távolságra a pofahomlok fölületétől, mint az eddig szokásos metszési szögeknél. Ha az eddigi módszernél kivánnók az (s) (r) (t) metszési szöget az (1) fogra alkalmazni, mint az a (6) fognál látható, a kivágó fog igen magasan, a két pontozott vonal (v) metszéspontjába feküdnék. A találmány tárgyát képező szerszámnál a kivágó pont ép oly magasan fekszik, mintha a normális (w, x, y) szöget alkalmaznék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szerszám pontos csavarmenetek vágására, a főrészen mereven alkalmazott metszőfogakkal, azáltal jellemezve, hogy ezek a fogak a főrész homlok fölületén közök hagyása mellett kiemelkedően vannak alkalmazva és hogy eme közök átraenőek úgy, hogy a forgács oldalt elvezethető anélkül, hogy a főrész belső fölületével érintkezésbe jutna. 2. Szerszám pontos csavarmenetek vágására csöveken, csapokon és más hasonló tárgyakon, azáltal jellemezve, hogy fogai, főleg pedig a kivágó menet fogai meg-